Otto Katz tábori lelkész | 2007.09.09 10:59 | hasznosság: hasznos (80%)

Tényleg jó lenne megtudni, mit rejt ez fura formájú hegy, mert tény, hogy elég hátborzongató látványt nyújt. A kanonizált tudományos igazságok falán rést ütni azonban soha nem volt egyszerű feladat, most sem az. Kimondatott, hogy piramis van Mezopotámiában, Egyiptomban, Közép-Amerikában és kész. Máshol nincs. Még akkor sem, ha ott áll a szemünk előtt, és jártunkban-keltünkben átesünk rajta. Nincs mit tenni, a tudományos ember már csak ilyen vaskalapos fajta.

Ugyanakkor megértem a szakértők óvatosságát is, hogy nem ragadtak azonnal ásót, lapátot, talicskát és rohantak Boszniába, amikor felröppent a piramisról szóló híradás. Egy tudományos kutató hírnevének kétségtelenül nem tesz jót, ha egy hipotézis felállításakor nem mozdul, helyből cáfol, ezzel késleltetve a tudományos felfedezést. Viszont, szerintem legalább ekkora presztízsveszteség, ha árnyékra vetődik. Példának okáért elég ciki, hogy a múltkor a magyar restaurátorok és művészettörténészek telekürtölték a világot, hogy Botticelli freskót találtak Esztergomban. Aztán kiderült, hogy valószínűleg mégsem. Ezt nem fogják kitenni a dicsőségtáblára, az biztos.

A külföldi történészek, régészek tehát nem nagyon mozgolódnak, félve attól, hogy tudományos léggömböt kezdenek el hámozni. Gyanakvásuk megalapozott, hiszen az ötledgazda egy üzletember, aki, bár nem valószínű, hogy maga hordta össze a dombot, de bizonyára nem bánná, ha a világszenzáció hatására fellendülne a környék jelenleg nem éppen viruló idegenforgalma.

Mindjárt más lenne a helyzet, ha a bosnyákok megkezdenék az ásatásokat, majd önerőből felmutatva valamennyi eredményt, ahogy az ilyenkor dívik, tapasztaltabb külföldi kollegáik segítségét kérnék. Biztos vagyok benne, hogy ebben az esetben megmozdulna a tudományos világ, hiszen amikor egy állam, illetve annak elismert szaktekintélyei hívják a régészeket, azok szívesen mennek akárhova, így például évtizedek óta folytatnak ásatásokat a magyarok Egyiptomban.

A végső következtetésem tehát az, hogy a feltételezett piramis feltárásának csúszása mindenekelőtt a bosnyák politikusok és tudósok sara. Valljuk meg, egyik társaság sem tartozik a szakma krémjéhez. Az már csak megközelítés dolga és részletkérdés a tudomány szempontjából, hogy a nagy hagyományokkal büszkélkedő balkáni bunkóságot és trehányságot látjuk emögött, vagy azt valljuk, hogy szerencsétleneknek van épp elég baja, ami előrébbvaló ennél az ügynél. Akár így gondoljuk, akár úgy, az a lényegen nem változtat: nem a komplett történész- és régésztársadalmon, hanem a bosnyákokon múlik, hogy mikor derül ki, mit rejtenek az óriás vakondtúrások.

Otto Katz tábori lelkész 9 pontot adott a tételre.

Belizár | 2007.09.08 10:09 | hasznosság: hasznos (80%)

Bár sokan dänikeni ötletnek tartják a bosnyák piramisok létét, én nem söpörném úgy le az asztalról a sztorit, mint többen is teszik a történettudomány részéről. Főleg, mert már volt egy hasonló párhuzam a történelem kutatásának történetében, itt a Mükénét és Tróját megtaláló fantasztára, Heinrich Schliemannra gondolok, akit előtte és azóta is köveznek a hivatalos szakma képviselői. Előtte azért, mert nyilvánvaló bolondság mitológiai helyszíneket keresni, utána pedig a feltárás szakszerűtlenségéért kárhoztatták. Joggal, de hát kedves professzor urak, miért nem maguk ástak azon a helyen, amelyre egy amatőr is rátalált?
Szóval, visszatérve a bosnyák piramisok kérdésére, azért sem ördögtől való ez az elképzelés, mert a Balkán valóban jelentős szerepet játszott a civilizáció hajnalán, igen kiterjedt és más területekre nagymértékben ható műveltségek alakultak itt ki. Akár még kapcsolat is lehet az egyiptomi piramisokkal, bár létrejöhetett függetlenül is a két piramisalkotó kultúra, mint ahogy a világ számos más pontján is arra a következtetésre jutottak az emberek, hogy nincs annál jobb mulatság, mint az élő, holt vagy elképzelt isteneiknek valami gúlát emelni.
A történelem szakavatott tudósainak kellene foglalkozniuk az ilyen kérdésekkel, a helyszínre menve tájékozódva és kutatva, nem íróasztal mellől, pusztán logikai érvekkel hadakozni (amely önmagában már oly sokszor vitte kátyúba a tudomány szekerét). Nabil Swelim azonban lépett, nyilatkozott, előre jósolható vihart keltve a régészet koponyáiban. Most az többieken a sor, hogy a helyszínre siessenek, erősítsenek vagy cáfoljanak, a tudományos szenzáció ezek után – bármilyen eredmény is szülessen – biztosított!

Belizár 10 pontot adott a tételre.