Otto Katz tábori lelkész | 2007.08.22 13:21 | hasznosság: hasznos (66.7%)

A szóban forgó eset – különös kegyetlenséggel, aljas indokból elkövetett pitonetetés – kétségkívül igen súlyos bűntett, amelynek felderítése nem lesz egyszerű feladat. Mindazonáltal kulcsot adhat hozzá a modernkori kriminológia pápájának, José Luis Torrentének a bűnüldöző tevékenységét dokumentáló filmtrilógia. A jeles alkotás a vájtfülűek szerint minden elképzelhető bűncselekmény, sőt, minden bonyolult élethelyzet direkt, vagy szimbolikus megoldását tartalmazza, érdemes ezért ebben az esetben is alaposan áttanulmányozni.

A pitonos bűnelkövetők archetípusát az első fejezet (Torrente, a törvény két balkeze) leplezi le. A bűnüldözés nagymestere, amikor elmegy újdonsült cimborájával, Rafival húgyozni, átlesve a másik térfélre, ezt mondja:

„Mekkora pitonod van! Veszélyes lőfegyver!”

Íme tehát a megoldás: a budapesti állatsereglet idilli békéjét feldúló óriáskélgyó gazdája egy magát ügyefogyottnak tettető, fekete hajú, vastag, fekete keretes, tíz dioptriás szemüveget hordó férfi, zippzáras mackófölsőben, nagy lőccsel. Állatvédők nyeregbe, indulhat a nyomozás!

Otto Katz tábori lelkész még nem pontozta a tételt.

Belizár | 2007.08.21 06:58 | hasznosság: hasznos (75%)

Nagyon megdöbbennénk, ha egyszer valami csoda folytán, például az összes tigrispiton egy kozmikus sugárzás hatására hirtelen kivágná a magas cét, kiderülne, milyen veszedelmes jószágok laknak a közvetlen szomszédságunkban is. Megsüketülnénk. Az óriáskígyók között a listavezető ez a piton, amely könnyen és olcsón beszerezhető, mert nagyon jól szaporodik, nem túl nagy igényű és baromi gyorsan nő. Nem a szelídségéről híres, főleg a nagyobbak, és egy 3-4 méteres egyednek már félelmetes ereje és fogai vannak. Bár Magyarországon elég szigorú szabályok élnek a veszélyes állatok tartására, mert ahogy az lenni szokott, ha a magyar találkozik egy problémával, alkot rá egy jogszabályt, majd elégedetten hátradől, hogy most már minden rendben van. De nincs, hiszen a szigorúság csak arra elegendő, hogy a becsületesebb állattartókat szívassa, a többiek pedig komoly ellenőrzés és retorzió nélkül űzhetik káros hobbijukat.
De nem vagyok benne biztos, hogy a fenti hír mögött csak ez a sajnálatos helyzet áll. Bennem erősen él a gyanú, hogy itt nem egy kissé elmeháborodott, de a kígyójának jót akaró laikus (látogató) tettéről van szó. Nem egy hasonló történet esett már meg, nemcsak Budapesten, talán a legismertebbek a pécsiek voltak, kezdve egy később gyilkosnak kikiáltott farkas elengedésétől harci kutyák kengurura való eresztéséig, amit azért szimpla látogatóktól nehéz elképzelni. Az állatkerteknek is elég nagy a holdudvara, eltanácsolt, ezért sértődött hajdani munkatársak és önkéntesek, rosszakarók, vátesz állatvédők vagy pusztán szimpla idióták egyaránt képben lehetnek. Talán az a leggyanúsabb, hogy pont keákkal történik mindez, az állatkert legértékesebb madaraival, amelyekre hosszú éveket kellett várni, mire összeállhatott egy csapat. Eddig egy esetről tudok, amikor kiderült, ki volt egy állatkertben garázdálkodó gonosztevő, a Keménykalap és krumpliorr nevezetű örökbecsű magyar ifjúsági filmben bűnhődött a lator. Bízom, hogy most a való életben is hasonló lesz a végeredmény…

Belizár 1 pontot adott a tételre.

Marrakech | 2007.08.20 12:56 | hasznosság: hasznos (75%)

Feltételezve a rosszabb esetet: valaki szándékosan el akarta pusztítani a keákat. Nos, erre nem sok ész érvet tudok felhozni, hogy ki és miért tehette. Azonban ha mégis így történt, az zavarodott elmeállapotra utal. Feltételezve a jobb (?) esetet: valaki felelőtlenül magára hagyta megunt kígyóját az állatkertben, feltételezve, hogy valaki majd csak ráakad, és akkor az állatkert majd befogadja. Ha valóban így történt, az megintcsak zavarodott elmeállapotra utal, ugyanis miért nem keresett egy alkalmazottat - nyilván a bejáratnál is tudtak volna valami segítséget adni az ügyben ha senkit nem látott a kertben. Esetleg azért nem mert állatkerti dolgozót felkeresni, mert engedély nélkül tartott kígyó volt, és félt a büntetéstől? Ez sem kizárt - szerintem ma hazánkban nem kevés óriáskígyót tartanak engedély nélkül - de ez esetben úgyis elkobozták volna a kígyót, tehát ha önszántából vitte be, még az elkobzással sem kellett volna bajlódni. És van még egy lehetőség: a kígyó elszökött egy közeli lakásból, és önszántából kereste fel az állatkertet valami ehető után keresve. Én egyik esetet sem tartom kizártnak. Az azonban bizonyos, hogy amennyiben nem szándékosan a keák ellen irányult a piton tulajdonosának cselekedete, akkor sokkal okosabban is megoldhatta volna...

Marrakech még nem pontozta a tételt.