Publikálás: 2007.08.15 21:41
Hasonló tételek:
Foltos hiénák születtek a Szegedi Vadasparkban
Xantus János Ház a Budapesti Állatkertben
zoobudapest.com
Knut, a jegesmedve (2006-2011)
Fővárosi Állat- és Növénykert
Pongoland (Zoo Leipzig)
Zsiráf-ház és kifutó a Szegedi Vadasparkban
Rénszarvas támadás az Antwerpeni Állatkertben
Pécsi Állatkert
Artis Zoo (Amszterdami Állatkert)
Foltos hiénák születtek a Szegedi Vadasparkban
Xantus János Ház a Budapesti Állatkertben
zoobudapest.com
Knut, a jegesmedve (2006-2011)
Fővárosi Állat- és Növénykert
Pongoland (Zoo Leipzig)
Zsiráf-ház és kifutó a Szegedi Vadasparkban
Rénszarvas támadás az Antwerpeni Állatkertben
Pécsi Állatkert
Artis Zoo (Amszterdami Állatkert)
Statisztika:
Megtekintve: 1571 alkalommal
Értékelve: 4 alkalommal Részletek:
Megtekintve: 1571 alkalommal
Értékelve: 4 alkalommal Részletek:
2 x 9 pont
1 x 7 pont
1 x 4 pont
1 x 7 pont
1 x 4 pont
Főoldal - Kategória: > 07. Kultúra > Állatkert, növénykert > Kifutók, állatházak
A tétel
neve: Zsiráfház és -kifutó, Nagyerdei Kultúrpark
neve: Zsiráfház és -kifutó, Nagyerdei Kultúrpark![]() |
| Zsiráfház, Nagyerdei Kultúrpark |
Kapcsolódó weboldal: http://www.zoodebrecen.hu
Kapcsolódó település, ország, tájegység: Debrecen
A tételről írt vélemények
:
:Írja meg véleményét a fenti tételről! Egy felhasználó csak egy véleményt írhat, min. 600 karakter terjedelemben. Kérjük, más véleményére itt ne reflektáljon!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
Marrakech 


| 2007.08.15 21:48 |
hasznosság: hasznos (75%)
A debreceni állatkert Zsiráfháza a modernkori magyar állatkerti építészet egyik legmutatósabb alkotása. Igazán esztétikus, első látásra szembe tűnik nem mindannapi megjelenése, ugyanakkor mégsem egy hivalkodó, gigantikus csodapalota. Az állatok elszállásolására szolgál terület a jelenleg itt élő három zsiráf számára elegendő. Az elkülönítési lehetőség megoldott, igaz, a belsőt kettéválasztó vascsövek utólag kerültek felszerelésre. Az ápolók számára a biztonságos munkához mindenképpen szükség lenne egy „emberi” méretű ajtó is, mely sajnos hiányzik. A zsiráfok fejmagasságában falra szerelt radiátorsor kicsit rontja a belső tér megjelenésének összhatását. A látogatótér többnyire elegendő, kivéve, ha egy nagyobb csoport szeretne az épületben egyidejűleg tartózkodni. A látogatóteret egyébként biztonsági üvegfelület választja el az állatoktól, így zavartalanul szemlélhetjük a nyakigláb állatokat. A látogatótér berendezése az én elképzeléseimhez viszonyítva igen szerény. Bár a hatalmas üvegtáblák fölött van néhány afrikai törzsi dísztárgy, ám olyan magasan, hogy a látogatók nagy része észre sem veszi. Embermagasságban mindössze egy nagyobb méretű ismeretterjesztő tábla található a zsiráfok életéről, pedig az állattartó térrel szemközti fal alkalmas lenne akár vitrinek elhelyezésére, melyekben az afrikai szavannák élővilága és az itt élő emberek bemutatása mellet az állatkert korábbi zsiráfjainak csontjai, bőre is bemutatásra kerülhetne. Valamint az épületben való hosszabb idejű tartózkodás minél kényelmesebbé tétele érdekében pad is helyet kaphatna a házban. Ami a saját elképzeléseimet illeti még egy zsiráfház esetében: a nagytestű állatok belső férőhelyén kívül kistestű fajok terráriumai is helyet kaphatnának egy ilyen létesítményben – bár ezen ház esetében erre már nem lenne hely. Ami pedig a kifutót illeti: nagyon jó megoldás, hogy a ház mellett egy kisebb elkülönítő karám is készült, míg a kifutó kialakításánál igazán tetszetős az elkerítés módja, a fakerítés kombinációja a villanypásztorral és kőtömbökkel biztosított sekély árokkal. A ház és a kifutó kapcsolatát biztosító ajtók közül egyet fölöslegesnek tartok, mivel így a külső elkülönítőből két ajtó is nyílik ugyanabba a belső térbe. És kicsit érthetetlen számomra, hogy az állatok miért nem használhatják soha a közvetlenül a nagy kifutóra nyíló ajtót, miért kell nekik mindig a külső elkülönítőn át közlekedniük a ház és a kifutó között? Illetve érdemes megemlíteni azt is, hogy bár korszerű, elektromos berendezés segítségével történik az ajtók nyitása és zárása, ez azonban nem mindig könnyíti meg az ápolók munkáját. Összességében azért mind a ház, mind a kifutó állattartásra jól használható, látogatói szemel esztétikus, egy kicsit talán az ápolók számára nehezíti meg a munkát, de jelentősen őket sem hátráltatja mindennapi munkájuk elvégzésében.
Marrakech 9 pontot adott a tételre.
A debreceni állatkert Zsiráfháza a modernkori magyar állatkerti építészet egyik legmutatósabb alkotása. Igazán esztétikus, első látásra szembe tűnik nem mindannapi megjelenése, ugyanakkor mégsem egy hivalkodó, gigantikus csodapalota. Az állatok elszállásolására szolgál terület a jelenleg itt élő három zsiráf számára elegendő. Az elkülönítési lehetőség megoldott, igaz, a belsőt kettéválasztó vascsövek utólag kerültek felszerelésre. Az ápolók számára a biztonságos munkához mindenképpen szükség lenne egy „emberi” méretű ajtó is, mely sajnos hiányzik. A zsiráfok fejmagasságában falra szerelt radiátorsor kicsit rontja a belső tér megjelenésének összhatását. A látogatótér többnyire elegendő, kivéve, ha egy nagyobb csoport szeretne az épületben egyidejűleg tartózkodni. A látogatóteret egyébként biztonsági üvegfelület választja el az állatoktól, így zavartalanul szemlélhetjük a nyakigláb állatokat. A látogatótér berendezése az én elképzeléseimhez viszonyítva igen szerény. Bár a hatalmas üvegtáblák fölött van néhány afrikai törzsi dísztárgy, ám olyan magasan, hogy a látogatók nagy része észre sem veszi. Embermagasságban mindössze egy nagyobb méretű ismeretterjesztő tábla található a zsiráfok életéről, pedig az állattartó térrel szemközti fal alkalmas lenne akár vitrinek elhelyezésére, melyekben az afrikai szavannák élővilága és az itt élő emberek bemutatása mellet az állatkert korábbi zsiráfjainak csontjai, bőre is bemutatásra kerülhetne. Valamint az épületben való hosszabb idejű tartózkodás minél kényelmesebbé tétele érdekében pad is helyet kaphatna a házban. Ami a saját elképzeléseimet illeti még egy zsiráfház esetében: a nagytestű állatok belső férőhelyén kívül kistestű fajok terráriumai is helyet kaphatnának egy ilyen létesítményben – bár ezen ház esetében erre már nem lenne hely. Ami pedig a kifutót illeti: nagyon jó megoldás, hogy a ház mellett egy kisebb elkülönítő karám is készült, míg a kifutó kialakításánál igazán tetszetős az elkerítés módja, a fakerítés kombinációja a villanypásztorral és kőtömbökkel biztosított sekély árokkal. A ház és a kifutó kapcsolatát biztosító ajtók közül egyet fölöslegesnek tartok, mivel így a külső elkülönítőből két ajtó is nyílik ugyanabba a belső térbe. És kicsit érthetetlen számomra, hogy az állatok miért nem használhatják soha a közvetlenül a nagy kifutóra nyíló ajtót, miért kell nekik mindig a külső elkülönítőn át közlekedniük a ház és a kifutó között? Illetve érdemes megemlíteni azt is, hogy bár korszerű, elektromos berendezés segítségével történik az ajtók nyitása és zárása, ez azonban nem mindig könnyíti meg az ápolók munkáját. Összességében azért mind a ház, mind a kifutó állattartásra jól használható, látogatói szemel esztétikus, egy kicsit talán az ápolók számára nehezíti meg a munkát, de jelentősen őket sem hátráltatja mindennapi munkájuk elvégzésében.
Marrakech 9 pontot adott a tételre.
Vélemény írásához be kell jelentkezni!
Ütköző zóna
Itt írhat a tételről és a véleményekről is (max 300 karakterig). Regisztrálni nem kell, többször is hozzászólhat!


Ez a mutatós épület tipikus példája annak, hogy egyik magyar állakertnek sem elérhetetlen cél zsiráfok bemutatása. a park talán legjobb épülete lehetne, ha és itt most egyet értek Marrakech-el. Puritán a látogató tér, stb Speciell én a zsiráfokat jobban szeretem úgy nézni, hogy más afrikai patásokkal vannak együtt, azaz ez esetben a társas kifutót preferálom. Igazából minden állatkernek azt kivánom ennél rosszabb kifutót sohase építsen. Ezegy követendő példa legyen mindenkinek, még ha van egy-két apróbb hibája is. kinek nincs...
Thicius még nem pontozta a tételt.