publikálás: 2007.08.06 08:06
hasonló tételek:
Please, don't feed fingers to the animals!
Megérkezett a sárkány
Mikor a gép fordít... (igazán egzotikus állatnevek!)
A majmok kurkászással fizetnek a szexért
„Átváltozó” bagoly –Transformer Owl (videó)
Kazuár közeleg
Kecskeméti Vadaskert Természetvédelmi Alapítvány
cukisag.blog.hu
Mexikói axolotl (Ambystoma mexicanum)
Vadászgörény
Please, don't feed fingers to the animals!
Megérkezett a sárkány
Mikor a gép fordít... (igazán egzotikus állatnevek!)
A majmok kurkászással fizetnek a szexért
„Átváltozó” bagoly –Transformer Owl (videó)
Kazuár közeleg
Kecskeméti Vadaskert Természetvédelmi Alapítvány
cukisag.blog.hu
Mexikói axolotl (Ambystoma mexicanum)
Vadászgörény
statisztika:
megtekintve: 2236 alkalommal
értékelve: 7 alkalommal részletek:
megtekintve: 2236 alkalommal
értékelve: 7 alkalommal részletek:
2 x 10 pont
1 x 9 pont
1 x 8 pont
1 x 7 pont
2 x 4 pont
1 x 9 pont
1 x 8 pont
1 x 7 pont
2 x 4 pont
Főoldal > 06. Tudomány, technika > Tudományos fantázia
Chupacabra
![]() |
Kapcsolódó weboldal: http://www.bioport.hu/
Vélemények 

Írja meg véleményét a fenti tételről! Egy felhasználó csak egy véleményt írhat, min. 600 karakter terjedelemben. Kérjük, más véleményére itt ne reflektáljon!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
morzsikutya 
| 2007.08.17 06:50 |
hasznosság: átlagos (57.1%)
Annyi állatról fedezték fel, hogy mégis vannak. Ha jól tudom a hegyi gorillát meg az okapit is csak 100 éve fedezték fel. Miért ne élhetne Chupacabra is? Ennyi szemtanú nem lehet őrült, és a kivéreztetett állatokra sincs magyarázat még. Pont Dél-Amerikában élnek a vámpírdenevérek, miért nem élhetne egy nagyobb, szárnyvesztett faja is, amely ugyanúgy vértszív? A tudósok sokszor túl maradiak, gondolom féltik a kis elméleteiket… Hogy fognak majd csodálkozni, ha egyszer bevisznek egy lelőtt Chupacabrát! Mert szerintem előbb utóbb megfog történni.
morzsikutya még nem pontozta a tételt.
Annyi állatról fedezték fel, hogy mégis vannak. Ha jól tudom a hegyi gorillát meg az okapit is csak 100 éve fedezték fel. Miért ne élhetne Chupacabra is? Ennyi szemtanú nem lehet őrült, és a kivéreztetett állatokra sincs magyarázat még. Pont Dél-Amerikában élnek a vámpírdenevérek, miért nem élhetne egy nagyobb, szárnyvesztett faja is, amely ugyanúgy vértszív? A tudósok sokszor túl maradiak, gondolom féltik a kis elméleteiket… Hogy fognak majd csodálkozni, ha egyszer bevisznek egy lelőtt Chupacabrát! Mert szerintem előbb utóbb megfog történni.
morzsikutya még nem pontozta a tételt.
Belizár 


| 2007.08.16 20:08 |
hasznosság: hasznos (87.5%)
Ha sorba vesszük közelmúltunk szörnyetegeit, egyre viccesebb kreatúrák legendáiba botlunk. Hol vannak azok a tiszteletet parancsoló óriáspolipok, tengeri kígyók, havasi emberek vagy a túlélő dinoszauruszok? Helyettük itt vannak a molyemberek, kecskeszívók és társaik. Abszurdak és már elképzelni is röhejes őket. Talán az UFO korszak mindennemű katarzis nélküli lassú kimúlásának utolsó morzsáiként ragadtak meg a képzetünkben? Nem véletlen, hogy egyes teoretikusok szerint a chupacabra valami itt ragadt földönkívüli lény.
Bár ahhoz nagyon nagy felelősség kell, hogy valamire kimondjuk, hogy ilyen pedig nincs (sok tudós koppant már nagyot ilyen ügyekben), de azért azt bizonyosan kimondható, hogy a kecskeszívó létezésének igen kicsi a valószínűsége. Szinte a semmiből bukkanna elő egy olyan állat, amely gyakorlatilag semmilyen más ma élő állatra még távolról sem hasonlít, hacsak nem egy kengurura, de az tudvalevőleg a vér helyett inkább a füvet preferálja. Ráadásul Puerto Ricoban, amely nem egy óriási fehér folt a térképen. Latin-Amerikában nem csak az eszmék és a szappanoperák, hanem a legendák is gyorsan terjednek, Texastól délre az esti sötétségben egyből mindenki chupacabrát látott fenekedni a bozótban. Ahogy az lenni szokott, minden összeaszott prérifarkas vagy kutyatetemre rávarrták, hogy íme a Lény. A tudomány, éppen a tömeghisztériát elkerülendő, a hagyományait meghazudtolva gyorsan reagált, az egyetemeken lelkiismeretesen kivesézték ezeket a múmiákat, de ahogy az lenni szokott, a nem kedvező válasz mindig gyanús… Azt nem értem, hogy ennél jóval nyilvánvalóbb dolgokban, mint mondjuk a diktátorok és a nikotin káros volta, miért nem tudnak ennyire hinni az emberek?
Belizár 4 pontot adott a tételre.
Ha sorba vesszük közelmúltunk szörnyetegeit, egyre viccesebb kreatúrák legendáiba botlunk. Hol vannak azok a tiszteletet parancsoló óriáspolipok, tengeri kígyók, havasi emberek vagy a túlélő dinoszauruszok? Helyettük itt vannak a molyemberek, kecskeszívók és társaik. Abszurdak és már elképzelni is röhejes őket. Talán az UFO korszak mindennemű katarzis nélküli lassú kimúlásának utolsó morzsáiként ragadtak meg a képzetünkben? Nem véletlen, hogy egyes teoretikusok szerint a chupacabra valami itt ragadt földönkívüli lény.
Bár ahhoz nagyon nagy felelősség kell, hogy valamire kimondjuk, hogy ilyen pedig nincs (sok tudós koppant már nagyot ilyen ügyekben), de azért azt bizonyosan kimondható, hogy a kecskeszívó létezésének igen kicsi a valószínűsége. Szinte a semmiből bukkanna elő egy olyan állat, amely gyakorlatilag semmilyen más ma élő állatra még távolról sem hasonlít, hacsak nem egy kengurura, de az tudvalevőleg a vér helyett inkább a füvet preferálja. Ráadásul Puerto Ricoban, amely nem egy óriási fehér folt a térképen. Latin-Amerikában nem csak az eszmék és a szappanoperák, hanem a legendák is gyorsan terjednek, Texastól délre az esti sötétségben egyből mindenki chupacabrát látott fenekedni a bozótban. Ahogy az lenni szokott, minden összeaszott prérifarkas vagy kutyatetemre rávarrták, hogy íme a Lény. A tudomány, éppen a tömeghisztériát elkerülendő, a hagyományait meghazudtolva gyorsan reagált, az egyetemeken lelkiismeretesen kivesézték ezeket a múmiákat, de ahogy az lenni szokott, a nem kedvező válasz mindig gyanús… Azt nem értem, hogy ennél jóval nyilvánvalóbb dolgokban, mint mondjuk a diktátorok és a nikotin káros volta, miért nem tudnak ennyire hinni az emberek?
Belizár 4 pontot adott a tételre.
Bandita 


| 2007.08.07 14:52 |
hasznosság: hasznos (66.7%)
A Chupacabra olyan lény, amelynek létezésén komoly tudósok természetesen nevetnek, mások viszont lehetőséget látnak benne. Lehetőséget arra, hogy a babonás helyi lakosok félelmét meglovagolva felhívják magukra a figyelmet. Láttam műsort valamelyik - magát természettudományosnak nevező - csatornán erről a lényről, és mondhatom, hogy a hasamat fogva hahotáztam végig. De a lényeg nem ez, hanem az, hogy valakik eladták ezt a csatornának amelyik leadta, és mindenki keresett vele.
Ugyanezt a franchise-t alkalmazták egy másik alkalommal is, amikor a Bhután Migej létezést akarták bizonyítani. Ez a Bhután Migej a bhutáni mondavilág mitikus alakja, gyakorlatilag a tibeti Yeti bhutáni megfelelője és gondolom a táplálékláncnak azon pontján találjuk, mint tibeti rokonát. Nos egy - afféle angolszász Nemere Istvánokból, Daenikenekből álló - „tudós” csoport elhatározta, hogy egyszer s mindenkorra utánajár a dolognak, és föllebbentik a fátylat a Bhután Migej titkáról. Elindultak és bejárták keresztül-kasul a vidéket: erről szólt a csaknem 3 órás film. Minden szarkupacot hosszasan analizáltak – volt belőlük bőven, és nem szegte kedvüket, hogy csupán tigrisé volt a legdurvább állatra utaló nyom. Éjszakára fotocsapdákat helyeztek el a Migej által leginkább látogatott csapásokon és egyszer le is kaptak valamit: egy szőrös valami nyomult át az úton keresztbe és fölburogatta a táborszert. Erre meg voltak győződve, hogy a Migejt látták. Ebbéli hitükben megerősítették őket a helyi lakosok, akik elvitték őket egy idős asszonyhoz, akit minden évben néhány hétre elrabol a Migej. Az asszony elmondta nekik, hogy az elrablás során többször magáévá teszi őt a Migej, de különben nem bántja és mindég el is engedi, tehát rossz szava nem lehet rá. Több heti kutatás után eljutottak egy bambuszerdőbe, annak is az közepibe. Itt már az volt az ember érzése, hogy a csoport az eddigi próbák kiállása után elnyeri az összes butáni hercegnő kezét és fél Bhután az övék lesz. Ott aztán találtak egy nagy fát, benne egy odúval – kézenfekvő, hogy Migej a lakhelye – valamint egy csomó szőrt, meg még több szarkupacot. A bhutáni rém nem jelentkezett, pedig napokig várakoztak ott, végül lejárt az expedíció ideje és csak álltak ott bután. Mit lehet itt tenni? Hőseink végül egy maroknyi szőrszálat meg ürüléket csomagoltak össze és vitték haza kielemezni. Két, egymástól független vizsgálat végül kimutatta, hogy a szőr leginkább valamilyen medvére vagy majomra (?!) hasonlít, de egyikkel sem egyezik meg!
Pont ezt vártuk! Hiszen hogyan is lehetne eredménytelen egy ilyen nagyívű vállalkozás? Hiszen a történet csak most kezdődik el: valami van, valami nem kézzelfogható, amin elindulhatnak a kriptozoológusok és mások, ami táptalajul szolgálhat azoknak, akik hinni akarnak benne. Ahogy annak idején az észak-amerikai Big Foot-ot megörökítő Patterson-film, vagy a Chupacabra esetében.
Ezek után akkor röhögnék a legjobban, ha valaki tényleg előhozna egy élő Chupacabra vagy Bhután Migej példányt!
Bandita még nem pontozta a tételt.
A Chupacabra olyan lény, amelynek létezésén komoly tudósok természetesen nevetnek, mások viszont lehetőséget látnak benne. Lehetőséget arra, hogy a babonás helyi lakosok félelmét meglovagolva felhívják magukra a figyelmet. Láttam műsort valamelyik - magát természettudományosnak nevező - csatornán erről a lényről, és mondhatom, hogy a hasamat fogva hahotáztam végig. De a lényeg nem ez, hanem az, hogy valakik eladták ezt a csatornának amelyik leadta, és mindenki keresett vele.
Ugyanezt a franchise-t alkalmazták egy másik alkalommal is, amikor a Bhután Migej létezést akarták bizonyítani. Ez a Bhután Migej a bhutáni mondavilág mitikus alakja, gyakorlatilag a tibeti Yeti bhutáni megfelelője és gondolom a táplálékláncnak azon pontján találjuk, mint tibeti rokonát. Nos egy - afféle angolszász Nemere Istvánokból, Daenikenekből álló - „tudós” csoport elhatározta, hogy egyszer s mindenkorra utánajár a dolognak, és föllebbentik a fátylat a Bhután Migej titkáról. Elindultak és bejárták keresztül-kasul a vidéket: erről szólt a csaknem 3 órás film. Minden szarkupacot hosszasan analizáltak – volt belőlük bőven, és nem szegte kedvüket, hogy csupán tigrisé volt a legdurvább állatra utaló nyom. Éjszakára fotocsapdákat helyeztek el a Migej által leginkább látogatott csapásokon és egyszer le is kaptak valamit: egy szőrös valami nyomult át az úton keresztbe és fölburogatta a táborszert. Erre meg voltak győződve, hogy a Migejt látták. Ebbéli hitükben megerősítették őket a helyi lakosok, akik elvitték őket egy idős asszonyhoz, akit minden évben néhány hétre elrabol a Migej. Az asszony elmondta nekik, hogy az elrablás során többször magáévá teszi őt a Migej, de különben nem bántja és mindég el is engedi, tehát rossz szava nem lehet rá. Több heti kutatás után eljutottak egy bambuszerdőbe, annak is az közepibe. Itt már az volt az ember érzése, hogy a csoport az eddigi próbák kiállása után elnyeri az összes butáni hercegnő kezét és fél Bhután az övék lesz. Ott aztán találtak egy nagy fát, benne egy odúval – kézenfekvő, hogy Migej a lakhelye – valamint egy csomó szőrt, meg még több szarkupacot. A bhutáni rém nem jelentkezett, pedig napokig várakoztak ott, végül lejárt az expedíció ideje és csak álltak ott bután. Mit lehet itt tenni? Hőseink végül egy maroknyi szőrszálat meg ürüléket csomagoltak össze és vitték haza kielemezni. Két, egymástól független vizsgálat végül kimutatta, hogy a szőr leginkább valamilyen medvére vagy majomra (?!) hasonlít, de egyikkel sem egyezik meg!
Pont ezt vártuk! Hiszen hogyan is lehetne eredménytelen egy ilyen nagyívű vállalkozás? Hiszen a történet csak most kezdődik el: valami van, valami nem kézzelfogható, amin elindulhatnak a kriptozoológusok és mások, ami táptalajul szolgálhat azoknak, akik hinni akarnak benne. Ahogy annak idején az észak-amerikai Big Foot-ot megörökítő Patterson-film, vagy a Chupacabra esetében.
Ezek után akkor röhögnék a legjobban, ha valaki tényleg előhozna egy élő Chupacabra vagy Bhután Migej példányt!
Bandita még nem pontozta a tételt.
vélemény írásához be kell jelentkezni
Ütköző zóna
Itt írhat a tételről és a véleményekről is (max 300 karakterig). Regisztrálni nem kell, többször is hozzászólhat!
joszif, 2010.12.17 12:46
Mi a turó ez?


El Chupacabra - ó igen. A cryptidek az egyik kedvenc városi legendafélém. Nagyon szeretek olvasni róluk, cikkeket, beszámolókat, cáfoló vagy cáfolásnak szánt kritikákat... Persze, én is mindig meglehető szkepticizmussal olvasom az írásokat. Több oka is van ennek: számomra furcsa, hogy a legtöbb, és a legtöbbet látott és fotózott/filmezett kriptid az amerikai kontinensen van, azon belül is legalább 80 %-a az Amerikai Egyesült Állatok területén. Ezen kívül pedig mégiscsak a Photoshop és a képmanipuláció, a különleges trükkök és hisztéria korában élünk.
Nem akarom azt mondani, hogy ezek soha nem léteztek és soha nem létezhetnek, mert én kételkedem a létezésükben, de azért véleményem szerint, ha foglalkozunk velük, akkor egészséges szkepticizmussal érdemes.
Az El Chupacabra azért is érdekes, mert a YouTube-on van egy nagyon érdekes felvétel, ahol néhány fiatalember éjszakai felvétellel járnak egy dzsungelben, mikor hirtelen észreveszik a képen is látható lényt. Érdemes elgondolkodni rajta, hogy ez valóság-e, vagy csak egy újabb trükk. Bár én az utóbbi felé hajlok, a megfelelő bizonyítékok képesek megváltoztatni a véleményem.
Cyric@COM még nem pontozta a tételt.