Belizár | 2010.08.28 14:40 | hasznosság: hasznos (83.3%)

Nagy átalakulás közepette jártam a svájci állatkertben. Bár két félnapom volt rá, mindent nem láttam, de a kapott kép így is meggyőzött arról, hogy jóravaló intézményről van szó.

A nagy múltú állatkert elnevezés nagyon jól hangzik a prospektusokon, de a jelző velejárója az is, hogy sok mindent ma már nem úgy csinálnának meg ezekben az intézményekben, mint ahogy hajdan véghezvitték. A svájci kertben jól nyomon követhető a modernség és az elmúlt évtizedek hagyományainak ellentéte. A Masoala világviszonylatban is ütős, a világ egyik legjobb bemutatója, az elefántház azonban már nem felel meg egy modern kor elvárásainak (most épül az új, amely a makettje alapján már csuda lesz). A kontraszt még erősebb, ha a designt nézzük, a hegyi bemutatókon békésen rozsdásodnak a táblák, míg a korszerű Madagaszkár-házban az ember az első benyomás után már az alsó állkapcsát keresi.

Az állatgyűjtemény nagyon erős, nemcsak az új, hanem a régi fajokat is tekintve számos ritkasággal találkozhatunk. Nincs agyonzsúfolva, nem következnek egymás-hegyén hátán a bemutatók, mint az állatok, mind a közöttes tereket tekintve. Az építkezések és az állatkert területének tagoltsága ellenére nem tudtunk eltévedni, bár nehéz konkrét „mindentbejáró” útvonalat választani. Egy-két zegzugtól eltekintve tisztán tartottak a terek, bár ez talán az ottani látogatói kultúrának is köszönhető, nemcsak a személyzet alaposságának. Kifutók és házak (amelyeket láttam) kívül-belül jól megépítettek, biztonságosak és kezelhetőek. És tiszták - ez az, amit Lajtától ide nem sokszor tapasztalok, a tisztaság és rendezettség igénye ugyanis valahogy csak a látogatói terekig terjed, a munkaterekre már nem. Az új kifutók, mint az ázsiai oroszlánoké és a dzseládáké egyenesen impozánsak, a nepáli ház belső kialakítása is jól sikerült.

Azonban a Masoala az igazi király Zürichben. Egy madagaszkári esőerdő az Alpokba telepítve. Az angolok Eden Project-jére üt, azzal a különbséggel, hogy itt nem csak a beporzáshoz szükséges állatok élnek. A hatalmas erdőben félmajmok énekelnek a fákon, időnként átfut előttünk egy-egy gyík, ha az ember jobban figyel, el-elkap a figyelmével egy arra tévedt kaméleont, makit vagy trópusi madarat. A növények szabadon és jól nőnek, nincs szükség háttérkertészetre a pótláshoz. A design-elemek jól alátámasztják azt az érzést, mintha valóban a madagaszkári nemzeti parkban járnánk. Persze, mikor betérünk a svájci minőségű látványétterembe, ez az érzet csorbul, de hadd költse csak a pénzt a jónép, annak egy része a nemzeti park támogatására jut!

Bár Zürich nem olcsó város, és az állatkert sem az a mi fizetésünkhöz képest, de érdemes megnézni az állatkertet, főleg az új bemutatói miatt. Az általam adott -1 pont a régi területek viszonylagos „elhanyagoltságának” szól. Vagyis arról, hogy ahol ilyen csúcsberuházások készülhetnek, mint a Masoala, ott lenne pénz a kisebb hiányosságok kiküszöbölésére – a bő anyagi lehetőségek köteleznek.

Belizár 9 pontot adott a tételre.

virág | 2007.07.31 14:37 | hasznosság: átlagos (60%)

Sajnos csak 4 óránk volt a Zürichi Zoora, ami azt jelenti, hogy a nagy részén csak átfutottunk, de így is nagy élmény volt. Hatalmas kifutóik vannak, de valamelyik oldalról biztosan meg lehet pillantani az egyik "ott lakót". Sok kedvencemet tartanak, mint pl. afrikai elefántot, hangyászt, dzseladát, orángutánt, gorillát, vöröspandát, királypingvint, és még sorolhatnám holnap reggelig. Fantasztikus volt látni a legfiatalabb elefánt születését, igaz csak videóról, de ilyet nem mindennap láthatunk.
Szeretnék még egyszer elmenni és legalább egy teljes napot eltölteni!

virág még nem pontozta a tételt.