Belizár | 2007.07.11 20:54 | hasznosság: hasznos (75%)

Valamilyen malőr folytán Gyuszi és a mikrofon találkozott. Beindultak az ösztönök, felhomályosult emlékezetében egy jó kis békebeli lakossági fórum, ahol az örömittas tapsikáló nyugdíjas harcostárs elvtársak és elvtársnők isszák kisnövésű Gyuszi mesterünk szavait. Pedig, most nem ő van a központban, annak ellenére, hogy elvileg az ő születésnapi ünnepségére gyűltek itt össze öregek és fiatalok. Nem, itt a főmotívum a Gesztus, amellyel Gyurcsány bebizonyíthatja azt, hogy bár ő önjelölt nagyimrista, nem feledkezik meg a vele egyre inkább elégedetlen Kádár múmiákról sem. Maszop persze, mint mindig, beszopta a cselt, mert épeszű ember nem gondolhatta, hogy Sólyom áldását fogja adni Horn megdicsőítésére. A cirkuszi szerepét mindenki jól eljátszotta, műfelháborodásban kerülve ellentmondásba önmagával: mert ugyan fiatalka Gyuszika "még a rossz oldalon ált, későbbi tettei azonban mindent feledtetnek". Azonban Gyuszika nem veszi a lapot, egyáltalán nem akarja magát bűnösnek tudni, még duhaj ifjúkorát tekintve sem. De elhitte, sőt, álmodott róla, hogy neki majd csak elintézik ezt a kis keresztet, amely hiányzott a vitrinéből, erre meg ez a kis mitugrász beint neki. A jóizéjét, a nénikéjét az alkotmányosság legfőbb őrének, most jöhetnek vissza a rémálmok. Azok a pufajkásosak…

Belizár 2 pontot adott a tételre.