Belizár | 2007.06.30 11:10 | hasznosság: hasznos (100%)

Nehéz meghatározni az album műfaját, mindig vannak, akik szeretnek mindenre címkét ragasztani, az igényeiket elégítheti ki az egyik általam olvasott jelző: „world-metal”. Amelynek se füle, se farka, de jól hangzik (mint az összes többi). Az tény, az Orphaned Land igen egyedi zenét játszik, amely - tekintve, hogy egy szentföldi bandáról van szó - talán nem is olyan meglepő, és inkább az jut az ember eszébe, hogy eddig másnak miért nem. Az album története a három világvallás egyik közös mítosza, az Özönvíz (=Mabool), amely vallás mindegyike jelen van a zenében is, jiddis, arab és európai-keresztény motívumok határozzák meg az albumot, úgy, hogy az alapvetően meg tud maradni metálnak. Sokan próbálkoztak/próbálkoznak hasonló „egyveleggel”, de keveseknek sikerül az a harmonikus egységet megalkotniuk, mint az izraeli bandának. Nem zavaró, hogy az arab népzenét jiddis lakodalmas váltja fel, majd utánna egy klasszikus nagyzenekari bevezetőt hallhatunk, mind nagyszerűen illeszkedik a történetmeséléshez. A 10. szám, a Mabool jelenti számomra az album csúcspontját, az egyik legjobb, amit eddig hallottam.
Ahogy olvastam, zsidó együttesként az Orphaned Landnak stabil arab (sőt, szír!) rajongótábora is van, amely tény önmagáért beszél, és a Maboolt hallgatva, nem is csodálkozom rajta.

Belizár 9 pontot adott a tételre.