Belizár | 2012.02.09 09:34 | hasznosság: átlagos (50%)

A horrorfilmesek elmehetnek a sunyiba

Az élet talán legfőbb motiváló ereje a harc a túlélésért, pontosabban fogalmazva a gének sikeres replikálásért, amiben minden nemes és – inkább - nemtelen eszköz megengedett. Az evolúció már csak ilyen, nem tervezet, hanem egy folyamat, olyan meglepő kimenetekkel, amelyek porrá alázzák az emberi fantáziát is. Csak egy elvakult teremtéshívő találhat abban isteni logikát, hogy olyan kreatúra készüljön, amely átveszi egy hal nyelvének szerepét. No, persze, jön erre a szokásos válasz, hogy „Isten útjai kifürkészhetetlenek”, amely, mint bevált hibajavító közhely megfelelő megnyugvást jelent eme polgártársainknak, de ennek kábé annyi az értelme, mint egy Gyurcsány-Orbán vitának a politikai őszinteség minimumáról.

Visszatérve a rákra, ez a dög messze túltesz az idegen létforma-fertőzéses-zombifilmek történetének összes egy síkon mozgó forgatókönyvírójának fantáziáján – jó, mondjuk az Alien sorozat első két filmjét kivéve. Már csak kinézetre is H. R. Giger képi világát idézi a parazita, a többi digitális vagy gumiszörny pedig versenyben sincs vele. Lehet, a horrorfilmek sekélyesedő világát a biológusoknak kellene megmentenie?

Magam elsősorban arra lennék kíváncsi, hogy a rák mennyiben befolyásolja a gazdaállat viselkedését? Az evolúció logikája szerint annak minél hosszabb túlélésében érdekelt, nem biznisz számára, ha gazdi nyomorultul elsorvad, vagy idő előtt – vele együtt – felemészti egy cápa. Módosítja-e a hal táplálékpreferenciáját, befolyásolja-e a szaporodási viselkedését, javítja-e a túlélést segítő képességeit? Ha tengerbiológus lennék, vetném is magam a témára. De nem vagyok az, így maradnak számomra az itthoni rafinált paraziták. Nem olyan látványosak, sőt, kifejezetten jól öltözöttek, állítólag a szavazatom tartja életben őket, viszont jóval károsabbak…

Belizár 10 pontot adott a tételre.