Publikálás: 2012.01.13 20:13
Hasonló tételek:
Frei Tamás: A Megmentő
David A. Vise - Mark Malseed: A Google sztori
www.kihagy6atlan.hu
Rhonda Byrne: The Secret – A titok
Daniel Kehlmann: A világ fölmérése
Stephenie Meyer: A burok
Gregory Maguire: A boszorkány - A Gonosz Nyugati Boszorkány élete és kora
Margaret Atwood: Pénelopeia
Spiró György: Tavaszi Tárlat
Jókai Mór: Egy magyar nábob
Frei Tamás: A Megmentő
David A. Vise - Mark Malseed: A Google sztori
www.kihagy6atlan.hu
Rhonda Byrne: The Secret – A titok
Daniel Kehlmann: A világ fölmérése
Stephenie Meyer: A burok
Gregory Maguire: A boszorkány - A Gonosz Nyugati Boszorkány élete és kora
Margaret Atwood: Pénelopeia
Spiró György: Tavaszi Tárlat
Jókai Mór: Egy magyar nábob
Statisztika:
Megtekintve: 283 alkalommal
Értékelve: 1 alkalommal Részletek:
Megtekintve: 283 alkalommal
Értékelve: 1 alkalommal Részletek:
1 x 10 pont
Főoldal - Kategória: > 07. Kultúra > Könyv, irodalom > Művek
A tétel
neve: Salman Rushdie: A firenzei varázslónő
neve: Salman Rushdie: A firenzei varázslónő![]() |
Kiadás éve: 2011
Fordító: Greskovits Endre
Oldalak száma: 390
ISBN: 9789632541822
Magas, ifjú utazó érkezik Akbar udvarába, aki magát "Mogor dell'Amore"-nak, azaz a Szerelem moguljának nevezi, és olyan mesével bódítja az udvar és a város népét, amely megbabonázza hallgatóságát. Az idegen azt állítja, hogy egy elveszett hercegnőnek a fia, aki varázserővel és boszorkányhatalommal bír, s akinek kegyéért üzbég hadurak, a perzsa sah, firenzei szerencselovagok és oszmán hadvezérek küzdöttek. Amikor a varázserejű lány szerelmesével hazatér, a város a lábai előtt hever, de vajon igaz-e Mogor története? És ha igaz, hol rejtőzik a hercegnő? Ha pedig hazugság – egy olyan világban, amelyet a női varázslatok uralnak –, Mogort a vérpad várja... Salman Rushdie, indiai születésű brit író, akire mohamedán vallási vezetők kimond-ták a fatvát. A MAN Booker-díjas szerző neve komoly irodalmi védjegy, az író számos nemzetközi zsűri tagja, regényei világszerte sikerlistásak.
Kapcsolódó weboldal: http://www.libri.hu/konyv/a-firenzei-varazslono.html?p_id=5728
A tételről írt vélemények
:
:Írja meg véleményét a fenti tételről! Egy felhasználó csak egy véleményt írhat, min. 600 karakter terjedelemben. Kérjük, más véleményére itt ne reflektáljon!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
Vélemény írásához be kell jelentkezni!
Ütköző zóna
Itt írhat a tételről és a véleményekről is (max 300 karakterig). Regisztrálni nem kell, többször is hozzászólhat!


Suttogás a szélben, halál a tulipánok között
"- Tartsa meg a titkát - felelte. - A titkok gyerekeknek meg kémeknek valók.
Az idegen leszállt a szekérről a karavánszeráj előtt, ahol minden utazás végződött és kezdődött. Meglepően magas volt, és útitáskát tartott a kezében.
- És varázslóknak - mondta az ökrös szekér hajtójának. - És szerelmeseknek is. Meg királyoknak."
Indiába, Szíkrí városába érkezik a hosszú, sárga hajú idegen, Mogor dell'Amore, hogy elmondjon egy mesét Nagy Akbarnak, az uralkodónak. A történet különösen veszélyes, a nem megfelelő hallgatónak a halálát okozza, aki azonban segíti a mesélőt, csupa jó dolog köszön
A történet tulajdonképpen Itáliában kezd...
Á, nem jó ez, rúgja meg az összes macskám.
Képtelen vagyok összefoglalni négy-öt mondatban, miről szól ez a regény (de lehet, hogy az is közrejátszik a dologban, hogy nincs kedvem ún. normális postokat írni, idézet-bevezető-elemzésvagymi-adatok). Voltaképpen még abban sem vagyok biztos, hogy regényről van szó. Rengeteg történet rejtőzik benne, olyan az egész, mint egy nagy halom selyemsál, és ahogy válogatunk a kupacban, előtűnik az egyik vége, megpillantjuk alatta a másik szegélyét, a harmadik csillogó mintáját....
A könyv három részre tagolódik, először az indiai Szíkríbe megyünk, Akbar - tisztes nevén Abul-Fath Dzsaláluddin Muhammad - birodalmának új, vöröskő fő- és diadalvárosába, ahol a valóság és illúzió könnyedén egybemosódik, és aki összekeveri a kettőt, könnyen a gyilkos elefánt helyére viszik, ahol az állat halálra tapossa. Mogor dell'Amore, mint egy férfi Seherezádé, azonban könnyedén lavírozik az agyafúrt és helyenként álnok tanácsosok, feleségek, közemberek, szajhák között és Akbar, Dzsingisz kán és Timur Lenk leszármazottja előtt. Az arany tó tükre megremegni látszik, amikor lemegy a Nap.
Sok a mellékszál, kitérő, a mesélő elringatja a hallgatóit, maga a szöveg is délibáb, nemcsak Akbar palotája.
A második részben Itáliában találjuk magukat, a réveteg, merengő forróságot hamisítatlan olasz reneszánsz atmoszféra váltja fel. Firenze. A Borgiák. Pazzi-összeesküvés. Amerigo Vespucci. Hihetetlen, mennyire átszövi történelem ezt a mesének mondott akármit, szerintem saját műfajnevet kellene kitalálni rá. Nem, a komplex kevés, vagy csak én lettem elvakult Rushdie-rajongó, aki túl sokat lélegzett be Szíkrí levegőjéből.
Az utolsó részben kicsit rapszodikusan utazunk, a selyemsálak összegabalyodnak, és a végén már nem tudtam eldönteni, mi igaz és mi nem, így történtek-e a dolgok, vagy úgy.
Huhh, micsoda élmény volt. Alig várom, hogy sorra kerüljön a szerző többi könyve.
Ui.: ez a könyv egyike azoknak, amelyek értéket adnak az Ulpiusnak. Nagyon igényes kiadás, és nemcsak a gyönyörű borítóra gondolok, hanem a fordításra, a kötésre, a hibátlan szövegre.
Forrás: http://amadea.freeblog.hu/ (Amadea könyvszibilla)
Amadea 10 pontot adott a tételre.