Belizár | 2011.04.21 21:45 | hasznosság: hasznos (100%)

Alkotmány egy hasadt országnak

Meg kell vallanom, nekem semmi bajom nincs a minap elfogadott alkotmánnyal. Minden ördögként falra festett diktatúra ellenére a napokban óriási negatív visszhangot kaptak itthon és külföldön egyaránt azok a vélemények, melyek szerint ez az egész egy ultrakonzervatív párt kreálmánya az uralkodásának végtelenítése érdekében. Úgymond lábbal tiportatnak az emberi jogok, innen egyenes út vezet a köztársaság halálához, és persze semmi nemzeti konszenzus nem áll mögötte. Nyilvánvalóan nincs két egyforma olvasatú szöveg a világon, ki ki vérmérséklete és aberrációi szerint értelmez, mégis túlzásnak tartom ezt az ekézést. Bár a Fidesz képes volt sorra elkövetni a legotrombább stratégiai ballépéseket az elmúlt időszakban, joggal vádolható azzal, hogy ott is teljes erőből nyomul, ahová a politikának nem szabadna betennie a redvás lábát, és nagy igyekezetében sokszor nyúl mellé. Nem mintha a többi pártra ne lenne jellemző az a magatartás, amit most a túlnyomó többség tudatában a Fidesz lezavar, de alapvetően más vártunk attól az erőtől, amely a magyar politikai mocsár lecsapolását ígérte. Ennek hiányában a Fideszt eredményeit csak relatíve tudjuk értékelni, vagyis a többi mocsárlakóhoz képest mondhatjuk, hogy jól vagy rosszul teszi a dolgát, arról az álomról viszont le kell mondanunk, hogy a politikában létezik olyan erő, amely képes végrehajtani a megtisztulást, a korrupció, az urambátyám rendszer és a bürokratikus idiótizmus felszámolását.

Az elfogadott alkotmány konzervatív, de hála az égnek, nem ultra. Isten nevét is nagy ravaszul idézetként csempészték bele, amely ellen egy magamfajta mezei ateista kifogást nem emelhet. Bár több merészebb terv is felröppent az elmúlt egy évben, ezek végül nem kerültek bele, ami persze lehet jó és rossz egyaránt, de mindenképpen egyfajta visszafogottságot sugall. Több ellenző kiemeli azt, hogy szerintük az alkotmány a Fidesz bebetonozását szolgálja, másrészről ugyanők pár sorral alább már a leendő kormányok mozgásterének beszűkülésére figyelmeztetnek. Csak én látok ebben ellentmondást? Az MSZP csudatalálmánya, az „alkotmányos puccs” legalább ilyen paradoxon és emiatt értelmezhetetlen képzavar. A melegek házasulási jogai, a tényleges életfogytiglan és több más kérdésre az alkotmányba foglalt válasz nem egy szűk szekta állásfoglalását tükrözi, sőt, szerintem az emberek döntő többsége még radikálisabban áll ezekhez a problémákhoz (elég csak arra gondolnunk, milyen társadalmi támogatottsága van a halálbüntetésnek). A tartalomhoz nem is nagyon nyúlnak az ítészek, inkább azt vetik fel az uralkodó párt szemére, hogy az alkotmányozás folyamat volt antidemokratikus, mivel nem tükrözik a társadalmi konszenzust. Én meg azt mondom, hogy ilyen nincs, és a demokrácia félreértelmezése, ha ezt a feltételt szabnánk. Nem hiszem, hogy bármi fontos kérdésben valaha is egyet fognak érteni a pártok, de ez a normális, a véleményeket ütköztetni kell, a választóknak meg választani. Nincs annál gyanúsabb, mint amikor mindenki egyetértve mosolyog a boldog jövőre. Tessék kétharmadot csinálni, utána azt változtat meg, amit akar…

Nehezebb kérdés a népszavazás ügye. Egyrészt nem szükséges, hiszen nem jellemző, hogy alkotmány ügyében népszavazást írnának ki, eddig sem volt Magyarországon, másrészt elegáns megoldás lett volna. A visszakozást abból a szempontból megértem, hogy hasonlóan sok más hazai népszavazási témához, itt sem a józan ész döntene, hanem ádáz pártpolitikai síkra terelődne a téma, amely meg is ölné az egész alkotmányozást. Utálod az Orbánt? Szavazz az alkotmány ellen… Magyarországon nem lehet olyan témát felvetni, amelyben egyetértés lenne (a képviselői fiztéseken kívül).

Összességében tehát – szerintem - az alkotmányozással nincs gond, már rég meg kellett volna lépni.

Belizár 9 pontot adott a tételre.