Belizár | 2012.05.19 09:13 | hasznosság: hasznos (100%)

Rejtély számomra, miért állították pellengérre ezt a zeneszámot és a hozzá tartozó klipet. Igaz, látszólag egy énekléssel hadilábon álló tinédzser felületes és banális dalával szembesülünk, de ez csak a látszat, amelyen túl sajnos a popkultúrában felnőtt felületes szemlélő nem lát. Nem lát, mert csak néz ki a fejéből, és nem érzékeli azt a mélytartalmat, a történelmi és generációs problémák tömény eszenciáját. Ez a mű korszakalkotó, csak a jelenkor értetlensége tette a gúny tárgyává.

Már a zenés történet főszereplő-énekesének neve is sokat mondó. Rebecca Black csakis egy boszorkány lehet, a középkor ősfeministája, akit a patriarchális társadalom tűzzel igyekezett kiirtani, hogy írmagja se maradjon. Azonban a boszorkányunk egy hétköznapi tinédzserként kelt életre, aki láthatóan alig várja már a „boszorkányszombatot”, a kitörést a beszűkült konvenciók fogságából. Péntek van, az utolsó iskolanap, a szabadság napja. A klip végeredményben az egyén szabadságról szól, amit nyilván a közösség érdekei korlátoznak. A menetrendszerű kispolgári lét, amelybe a fiatalokat kényszerítik, már akkor gúzsba köti az érvényesülést, mikor a szárnybontogatásnak lenne a helye. Reggelitől a buszmegállóig nem történik különös, a művésznőt azonban egy meseautó menti meg és ragadja ki a szürke valóságból, amelyet angyalokra utaló androgün lények vezetnek. A barátok, a vidámság és életigenlés szellemében indul a csodás út a valóságból és a mitikus túlvilág óceánjára. A telihold sugaraiban éneklő és a feltehetően seprűnyélben vonagló három grácia megjelenítése egyértelműen az ősi hármas termékenységistennőre utal. Elérkeznek a bacchanália helyszínére, ahol csak sejthetjük, hogy a szexuális felszabadulás jegyében miféle ősi rítusok kelnek életre. Eközben hangzik el a dal kulcsmondata: „ma Péntek van”, vagyis csak a jelenidő számít, aminek mindig pénteknek, vagyis szabadnak kell lennie! Ekkor tűnik fel az ősi férfiistenség, a Mester, a fekete Pán, akit akár a Sátánnal is azonosíthatunk, ahogy egy misztikus járműben cirkálva, ősi rigmusokat reppelve érkezik hívei összejövetelére. Ő az idő ura, a napok egymásutánjának meghatározója, amelyre a visszapillantó tükörben trükkös módon minden szögből megcsillanó hatalmas karra szerelt, fényt hozó falióra is szimbolizál. A végkifejletben látjuk, ahogy a „szomszédban lakó”, egyszerű tinilányból az éjszaka istennőjévé válik, így lesz hívei orgiasztikusan hullámzó tömegének királynője.

Hogy Rebecca Black művészete semmiképpen se legyen öncélú, nagy hangsúlyt fektetnek a zeneszám alkotói arra, hogy az oktatási és nevelési szempontoknak is megfeleljen az alkotás. A klip nézőjét és a dal hallgatóját didaktikus metodikával vezeti be a naptár rejtelmeibe, így részletesen megtudhatjuk, milyen napok előzik meg és követik a pénteket.

Korunk zsenije, Rebecca Black látszólagos idétlensége és tehetségtelensége álca, csak azok látják meg benne a fekete gyémánt csillogását, akik képesek lehántani a pop mázát. Rejtjel, az ősi szabadságvágy vulkanikus kitörése ez a mű, méltó helyet érdemel a korszakteremtő muzsikusok panteonjában.

Belizár 1 pontot adott a tételre.