Várcsigei Eufrozina | 2010.12.03 16:54 | hasznosság: hasznos (97.7%)

Már egy ideje lehetett tudni, hogy a NASA valamilyen szenzációs bejelentésre készül, s valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, aki azért másféle bejelentést várt. Erről a hírről a sajtó ugyan már a hivatalos bejelentés előtt kiszivárogtatott híreket, mégis többé-kevésbé meglepett a tegnap este ténylegesen napvilágot látott NASA-híradás.

A bejelentés valóban szenzációs! Mindeddig nem volt ismert példa arra, hogy valamely élőlény DNS molekulájának felépítésében arzén venne részt, a nukleinsavak felépítéséről és biokémiai-élettani szerepükről szóló eddigi tudományos ismereteink alapján ez elképzelhetetlen volt.
Bár valószínűleg mindenki tudja, de a tételben megfogalmazottak kiegészítésére talán mégis érdemes nagy vonalakban egy-két dolgot felidézni abból, amit a DezoxiriboNukleinSavról (DNS) az iskolában tanultunk. Ismeretes, hogy a DNS-óriásmulekula szabályozza a fehérjeszintézist, „örökítő anyagként” hordozza azokat az információkat, amelyek az élőlények tulajdonságainak az utódokra való átvitelét biztosítják (persze eléggé bonyolult módon). A tételben szereplő bejelentés megértése érdekében, itt most elsősorban arra az ismeretünkre kell építenünk, miszerint a DNS felépítésében elemei szinten szén (C), nitrogén (N), hidrogén (H), oxigén (O) és foszfor (P) vesz részt, természetesen vegyületeik (cukor, foszfát, purin és pirimidinbázisok) formájában), szó nincs arzénről (As). (Az arzén és vegyületei erősen mérgező hatásúak.).

Eleddig az első és egyetlen ismert élő sejt, amelynek DNS-ében a foszfor helyén arzén (As) található, a Mono-tó iszaprétegében élő sótűrő GFAJ-1 baktérium.
Fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy a baktériummal végzett kiséleteikben a kutatók azzal, hogy a baktériumokat foszforban egyre szegényebb és arzénban mind gazdagabb táptalajon tenyésztették, a DNS-ben a foszfort helyettesítő arzén mennyiségét, illetve azoknak a DNS-egységeknek (nukleotidoknak) a molekulán belüli arányát növelni tudták. Ezzel nagyon meggyőzően bizonyították, hogy a Földön életképes lehet olyan élőlény is, aminek DNS-ében a foszfort akár teljes mértékben arzén helyettesíti. (A kísérleti baktériumok az extrém körülmények ellenére egy év óta életképesek!)
A tudományosan hiteles hírek szerint egyébként úgy tűnik, az arzén a baktériumsejt más vegyületeibe is beépült a foszfor helyére, például a sejtek legfontosabb energiaszolgáltató vegyületébe (ami a DNS szintézisében is meghatározó szerepű), az adenozintrifoszfát (ATP) molekulájába is.

Megítélésem szerint nagyon nagy jelentőségű a felfedezés, még ha lehet, hogy kissé túlzóak azok a következtetések és várakozások, amelyekre a tételben is utalás történik.
És persze máris akadnak más kutatók, akik kétségbe vonják a közölt eredmények valódiságát…
Nagyon remélem, mihamarabb hallani fogunk még hasonló, nagy horderejű biológiai felfedezésekről!


Várcsigei Eufrozina 10 pontot adott a tételre.