pontozd a tételt
eddig:
6.7 pont
szerintem:
/
eddig:
6.7 pont
szerintem:
/
publikálás: 2010.09.06 00:48
statisztika:
megtekintve: 565 alkalommal
értékelve: 3 alkalommal részletek:
megtekintve: 565 alkalommal
értékelve: 3 alkalommal részletek:
2 x 7 pont
1 x 6 pont
1 x 6 pont
Főoldal > 02. Vendéglátás, utazás > Látnivalók
Vértesszőlősi előembertelep
Európa legidősebb ősemberének, a mintegy 350 ezer éves előembernek a csontmaradványai, használati tárgyai, konzervált lábnyoma látható a múzeumban, illetve a több korszakot átfogó bemutatóhelyen.
Vértesszőlősön az emberré válás megismerése szempontjából egyetemes jelentőségű régészeti leleteket tártak föl. Pécsi Márton itt fedezte föl Európa egyik legrégibb előemberének a telephelyét 1962-ben, majd Vértes László ásatásai során, 1965 nyarán napvilágra került egy körülbelül 350 ezer éves ősember nyakszirtcsontja és két gyermekfog. A Samunak elkeresztelt előember, a Homo erectus seu sapiens Paleohungaricus átmenetet képez a még csak fölegyenesedő és a már értelmes ősember között. A múzeumban Samu lábnyoma, csont-, kvarcit- és kovakavics eszközei, tűzhelye, valamint egy kardfogú tigris szemfogai és néhány ősnövényfaj látható.
A Magyar Nemzeti Múzeum 30 évvel ezelőtt, 1976. november 15-én nyitotta meg a mai napig működő előembertelepét, ahol az odalátogatók az 1963 és 1968 között feltárt régészeti leleteket április 1. és október 31. között eredeti környezetükben tekinthetik meg.
Cím: 2837 Vértesszőlős, Múzeum u. 1.
Tel.: 34/710-350
Kapcsolódó település, ország, tájegység: Vértesszőlős
Vélemények 
Írja meg véleményét a fenti tételről! Egy felhasználó csak egy véleményt írhat, min. 600 karakter terjedelemben. Kérjük, más véleményére itt ne reflektáljon!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
vélemény írásához be kell jelentkezni
Ütköző zóna
Itt írhat a tételről és a véleményekről is (max 300 karakterig). Regisztrálni nem kell, többször is hozzászólhat!
Bandita, 2010.09.06 15:08
A balatonőszödi előembertelepen miért nem kezdtek még ásatásokba? Az ottani ősemberek (böszmék) is az emberré válás egyik mellékhajtásai voltak ugyan, leszármazottaik azonban a mai napig fellelhetők nyomokban. Jelenlétükre csak közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésünkre (hangfelvétel, széklet-és szőrszálminták), ezek szerint artilkulátlan hangon ordítozó (valószínűleg fejletlen gégefő), buflafejű humanoidok, akik az orosz emberelődökkel ápoltak (ápolnak?) szoros kapcsolatot.
Megérkezés Vértesszőlősre, belépő, séta, Samu lábnyoma, nyakszirtcsontja, néhány eszköze, meg néhány növényi lenyomat... És ezzel nagy vonalakban véget is ért a kirándulásunk a vértesszőlősi előembertelepen, ülhetünk vissza az autónkba, és folytathatjuk utunkat tovább dunántúli kirándulásunkon...
Na de ne legyünk ennyire lekezelőek a kiállítással szemben, hiszen azért ettől valamivel mégiscsak többet nyújt - még ha valóban nem is sokkal többet, vagy legalábbis az ember többet várna egy ilyen helytől, amiről ennyit hallott már, és ami a hazai régészeti és evolúció tudományi eredmények egyik legkiemelkedőbbje.
A bemutató alapvetően három pontból áll. Egyrészt, van egy információs pont, ahol néhány táblán az előember korával, az akkor létezett élőlényekkel és azok evolúciójával ismerkedhetünk meg röviden (megjegyzem: nagyon röviden). A második állomás egy ásatás eredeti formáját megőrző pavilon. A harmadik pedig maga a "lényeg": szintén egy ásatási helyszínt megőrző épület, melybe ablakokon bepillantva láthatjuk a földön az előember megkövesedett lábnyomait, az ablakokba helyezve pedig eszközeit, a növények lenyomatait, és nyakszirtcsontját. Pontosabban: a nyakszirtcsont másolatát, mivel az eredetit a Nemzeti Múzeumban őrzik.
Mivel az idei nyáron a Dunántúlon tett pár napos kirándulás során csaknem minden meglátogatott látnivalónál vagy éppen folyamatban volt az EU-s forrásokból a felújítás, vagy még csak készülődtek rá, így nem tartom kizártnak, hogy rövidesen a vértesszőlősi előembertelep is sorra kerül a pályázati pénzek elosztásánál. Az az igazság, hogy a mai kor turisztikai elvárásainak megfelelően szükség is van rá. Infrastrukturálisan kicsit a 70-es évekbeli megnyitást idézi ez a turisztikai attrakció, mind a pénztár épületét tekintve, mind a benne ülő, nem túl barátságos modorú hölgyet tekintve, mind pedig a bemutató területén lévő nyilvános illemhelyet tekintve. Kicsit megállt itt az idő, még ha nem is az előember korában, de úgy 30-40 évvel ezelőtt.
Rövid körbejárás után, amikor elhagytam az előembertelepet, olyan érzésem volt, hogy utaztam pár száz kilométert, kifizettem a belépőjegy árát, sétáltam egy szűk fél órát ezen a 2-3 hektáros területen, és mindezt azért, hogy két perc figyelmet szenteljek egy nyakszirtcsont másolatának. Mit ne mondjak, számomra mindenképp csalódást jelentett ez a bemutató. Ennek ellenére azt mondom: ha már kicsiny országunkban ilyen jelentős leletet találtak majd’ fél évszázaddal ezelőtt, akkor a helyszínt mindenképp illik felkeresni, különösen egy biológiai végzettségű embernek, szóval bánni egyáltalán nem bánom, hogy meglátogattam az előembertelepet!
Marrakech 6 pontot adott a tételre.