publikálás: 2010.08.05 12:03
hasonló tételek:
Paulo Coelho: A zarándoklat - Egy mágus naplója
Stephenie Meyer: Bree Tanner rövid második élete
Norman Mailer: Meztelenek és holtak
Suzanne Collins: Futótűz
Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája
Császtvay Tünde: Bordélyvilág a történeti Magyarországon
Azár Náfiszi: A Lolitát olvastuk Teheránban
Umberto Eco: A rózsa neve
Jókai Anna: Godot megjött
Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
Paulo Coelho: A zarándoklat - Egy mágus naplója
Stephenie Meyer: Bree Tanner rövid második élete
Norman Mailer: Meztelenek és holtak
Suzanne Collins: Futótűz
Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája
Császtvay Tünde: Bordélyvilág a történeti Magyarországon
Azár Náfiszi: A Lolitát olvastuk Teheránban
Umberto Eco: A rózsa neve
Jókai Anna: Godot megjött
Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
statisztika:
megtekintve: 366 alkalommal
értékelve: 4 alkalommal részletek:
megtekintve: 366 alkalommal
értékelve: 4 alkalommal részletek:
1 x 10 pont
2 x 9 pont
1 x 8 pont
2 x 9 pont
1 x 8 pont
Főoldal > 07. Kultúra > Könyv, irodalom > Művek
John David California: Rozshegyező
![]() |
ISBN: 9789639910478
Oldalszám: 240 p.
Kötés: puhaborítós, ragasztókötött
Egy látszólag normális napon J. D. Salinger letörli a port öreg írógépéről, és belevág abba, amit már réges-rég meg kellett volna tennie. Amint leüti a billentyűket, újra életre kelti leghíresebb hősét, Holden Caulfieldet. Mr. C egy öregek otthonában ébred fel azzal a zavaró késztetéssel, hogy meneküljön jelen helyzetéből. Felszáll egy buszra, és érdekes utazásra indul New York utcáin. Nagy amerikai antihősként való fellépése után 60 évvel Mr. C ismét egy könyv lapjain találja magát, és fogalma sincs, miért történik vele mindez.
„Ez a baj az öregekkel: a legtöbbjüket már nem érdekli semmi. Már korábban is eltűnődtem ezen, de valójában csak most, hogy elmegyek az idős hölgy mellett, csak most tudatosul ez bennem. Egy bizonyos koron túl az ember egyszerűen elfásul. Szörnyű dolog ez, de ettől még így van. Az öregek már csak ilyenek – akár máglyára is vetheted őket, még csak fel sem jajdulnak.”
John David California svéd származású író, az igazi neve Fredrick Colting. A Rozshegyező az első szépirodalmi munkája, de más műfajokban már kipróbálta magát: több rövidfilm-forgatókönyv és útirajz fűződik a nevéhez. Művét nem folytatásnak, inkább az eredetivel párbeszédbe lépő, önálló írásnak tartja.
Megj.: A betiltással természetesen nem értünk egyet, az eredetitől markánsan különböző, figyelemre méltó műnek tartjuk a regényt.
Kapcsolódó weboldal: http://www.libri.hu/konyv/rozshegyezo.html?p_id=5728
Kapcsolódó település, ország, tájegység: Amerika, New York
Vélemények 

Írja meg véleményét a fenti tételről! Egy felhasználó csak egy véleményt írhat, min. 600 karakter terjedelemben. Kérjük, más véleményére itt ne reflektáljon!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
vélemény írásához be kell jelentkezni
Ütköző zóna
Itt írhat a tételről és a véleményekről is (max 300 karakterig). Regisztrálni nem kell, többször is hozzászólhat!


J. D. California Rozshegyezője nagyon forog most, köszönet a Partvonalnak, hogy hozzám is elért a hullám. Azt is látom, hogy megosztja a bloggereket és attól tartok ebben nagy szerepe van a Salingerhez vagy a Zabhegyezőhöz fűződő kapcsolatoknak. Bármennyire is szeretnénk ugyanis elkerülni, hogy California könyvét Salingerével vessük össze, ezt onnantól kezdve nem tehetjük meg, hogy az ifjú szerző egyenesen Salingernek dedikálta az - amúgy Amerikában betiltott – könyvét, vagy amikor az első oldalakon olyan kifejezésekre bukkanunk, mint „hervasztó”, „frankón” vagy a kedvencem Caulfieldtől, a „meg minden”. (És ezzel el is árultam, hogy nagy Zabhegyező-fan vagyok, háromszor olvastam a könyvet és ebből kétszer egymás után. A kamaszok kallódó életérzéséről és a nagyvárosi magányról kevés jobb könyv született.) Visszatérve California Rozshegyezőjére és az első lapokra: Mr C. 60 évvel később ébred fel ráncos, aszott bőrbe csomagolva, büdös szájjal és állandó hólyagfeszüléssel. Sokáig tart, mire feltérképezi helyzetét, elmosódott emlékekből próbál kievickélni, feszeng a testében, és ahogy a Zabhegyezőben, itt is arra a döntésre jut: el kell mennie. Az időskori Caulfield problémái ugyanis hasonlóak a kamaszkoriéhoz: nem találja helyét, kapcsolatokat keres és főként önmagát. Kezdetét veszi tehát a bolyongás New York utcáin és ezzel együtt az elmélkedések, megfigyelések. Olykor szabályosan visszatérnek a Zabhegyezőből ismert gondolatok (így a kedvencem is a tóba fagyott kacsákról) és persze visszatérnek, olykor már-már kísértetként a régi szereplők: D. B., Mary, Phoebe, Allie.
A könyvet, igaz néha nagyon patetikusan és erőltetetten, megbolondítja némi posztmodern rafinéria is: az író ugyanis belecsempészte a jó öreg Salinger alakját is a regényébe, ahogy előbb roppant gonoszul, később annál kétségbeesettebben próbál megszabadulni az életére telepedett karakterétől. Salinger California regényében nagyon emlékeztetett arra a figurára, akivé maga Caulfield akart válni, egy fickóvá, aki a magasból nézi, hogyan kergetőznek a gyerekek a rozstáblában. Salingernek azonban rá kell döbbennie, hogy ő maga is egy a kergetőzők közt és igazán még csak szabály sem írható erre a fura fogócskára, ami az élet és ami az irodalom.
Annak ellenére, hogy tartottam attól, nem fog tetszeni California könyve és tény, hogy magán viseli az elsőkönyvesek szenzációhajhászását például azzal, hogy olyan ikonikus figurákat vesz rá gyilkossági kísérletre, mint Salinger, szóval mindezeken túl: én szeretem ezt könyvet, mert érzékenyen szól az elmúlásról, az időskori izolálódásról, ugyanakkor eljátszik az író és a regényhős kapcsolatának olykor egészen bizarr vetületeivel, és még poénok is vannak benne.
Bolyongjatok, borongjatok! Van értelme.
Cotta78 9 pontot adott a tételre.