Publikálás: 2010.05.27 12:57
Hasonló tételek:
Zoo Zlin (Zlini Állatkert)
Afrikai elefánt született Nyíregyházán
Dr. Holdas Sándor: Az Állatkert belülről
Copenhagen Zoological Garden (Koppenhágai Állatkert)
Artis Zoo (Amszterdami Állatkert)
WildLife - magyar állatkertek lapja
Magán Zoo Abony
Parc zoologique de Montpellier (Parc zoologique de Lunaret)
Yukon Bay - Hannover Zoo
Pécsi Állatkert
Zoo Zlin (Zlini Állatkert)
Afrikai elefánt született Nyíregyházán
Dr. Holdas Sándor: Az Állatkert belülről
Copenhagen Zoological Garden (Koppenhágai Állatkert)
Artis Zoo (Amszterdami Állatkert)
WildLife - magyar állatkertek lapja
Magán Zoo Abony
Parc zoologique de Montpellier (Parc zoologique de Lunaret)
Yukon Bay - Hannover Zoo
Pécsi Állatkert
Statisztika:
Megtekintve: 858 alkalommal
Értékelve: 4 alkalommal Részletek:
Megtekintve: 858 alkalommal
Értékelve: 4 alkalommal Részletek:
2 x 10 pont
2 x 9 pont
2 x 9 pont
Főoldal - Kategória: > 07. Kultúra > Állatkert, növénykert > Kifutók, állatházak
A tétel
neve: Burgers Desert (Sivatag-bemutató, Arnhemi Állatkert)
neve: Burgers Desert (Sivatag-bemutató, Arnhemi Állatkert)![]() |
A felvételen az örvös pekarik kiszáradt folyómedret imitáló kifutójának egy részlete látható.
Kapcsolódó település, ország, tájegység: Hollandia
A tételről írt vélemények
:
:Írja meg véleményét a fenti tételről! Egy felhasználó csak egy véleményt írhat, min. 600 karakter terjedelemben. Kérjük, más véleményére itt ne reflektáljon!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
Vélemény írásához be kell jelentkezni!
Ütköző zóna
Itt írhat a tételről és a véleményekről is (max 300 karakterig). Regisztrálni nem kell, többször is hozzászólhat!
joszif, 2010.12.17 20:57
Irigylésre méltóan megcsinált kifutó!


Az európai állatkertészet nagyobb nemzeteire vonatkozóan élhetünk bizonyos sztereotípiákkal, illetve többé-kevésbé helytálló jellemzéssel. A holland állatkerteket személy szerint több pozitív jelzővel is illetném, de legerősebb vonatkozásuknak mégis az innovatív kifejezést érzem. Különösen igaz ez az arnhemi Burgers’ Zoo-ra, mely leginkább „ökobemutatóival” fémjelzi nemzetközi hírnevét.
Nem vagyok különösebb híve a műszikla pusztán dekorelemként történő alkalmazásának, de itt valóban nem az önmagáért való látványosságot szolgálják. A sárgásvörös gránittömbök tökéletes másolatai a Mojave Sivatag geológiai formációinak, melyek a többféle erózió formálta felszínek kialakításával, kisebb vízfolyásokkal, kiszáradt folyómederrel, homokzátonnyal demonstrálják a sivatagi tájkép változatosságát. Az ilyen alapokra helyezett állat- és növényfajok bemutatói mesterien illeszkednek a mesterséges biotópba, és varázsolják élővé a fullasztó sivatagi környezetet. A sziklák közt kanyargó útvonalrendszer jól szétaprózza a tömeget, a panorámát kínáló helyekről szemlélve pedig az emberek elvesznek a tájban. A kifutóbarrierek szinte észrevétlenül olvadnak a gránitkúpok szabálytalan tömegébe, és a belső tér egészében repdeső madarak (legnagyobbak közülük a pulykakeselyűk) csak tovább fokozzák az immerzív hatást. Szépen élnek az időbeli átkötéssel is, melyet az itt-ott felbukkanó, de nem giccses fosszílimásolatok szolgálnak. A lényeget teljes egészében a kialakítás hibátlanságára, a természetszerű élmény átadására helyezik, ezért nem is hiányoltam az interaktív bemutatás kissé visszaszorított voltát.
A Sivatagház első megközelítésben egy mostohagyerekként kezelt kérdést vet fel, miszerint mennyire megfelelő állattartási szempontból az egész évben zárt térben tartott különböző fajok bemutatása (elsősorban az emlősök vonatkozásában), kapcsolódó külső kifutók nélkül. Hibának érezném viszont az egyértelmű pro és kontra állásfoglalást a témában, hiszen nem annyira puritán a kérdés, miszerint kell-e az állatnak friss levegő avagy sem. Figyelembe véve az adott fajok biológiai sajátosságait és a terület klimatikus viszonyait, a bemutató célját, az ápolószemélyzet tapasztaltságát, a tartástechnológia típusát és felgyülemlett tapasztalatokat, de a rendelkezésre álló terület és anyagi javak mértékét, valamint az állatkertet látogató közönség igényeit és motivációt is szem előtt tartva igen széles sávon mozoghat ezen nagyméretű, fedett állatkerti létesítmények megítélése. Örömmel látom, hogy a világ állatkertjei a hüllők tartástechnológiájában is egyre nagyobb teret engednek a kültéri szabadkifutóknak a szokványos terráriumblokkok rovására, ám ennek ellenére sem érzem úgy, hogy ez az észak-amerikai sivatagreplika nem lenne megfelelő az itt látható emlősfajok számára.
Az arnhemi sivatag további előnyének érzem, hogy egy területegységre koncentrál, és nem darabolja szét a koncepciót a sivatagi élőhely afrikai és ausztrál megfelelőit sorjázva. Nem rossz az efféle konvergens bemutató sem, én azonban hatékonyabbnak érzem egy földrajzi egység részegységeire való koncentrálást. Így könnyebben elérhetővé válik az a cél, hogy a látogatók ne külön-külön figyelhessék meg az egyes állatokat, hanem eredeti élőhelyükön bemutatva, a természetes vegetációval és geológiai adottságokkal együtt, összefüggésükben szemlélhessék az egyes ökoszisztémák bonyolultságát és sérülékenységét.
Összességében egy nagyon korrekt bemutató, amely szervesen illeszkedik az állatkert jellegzetességét adó következetes koncepcióhoz, a földrajzi alapú élőhely-bemutatók kialakításához (afrikai szavanna, dél-amerikai esőerdő, ázsiai mangrove, stb).
Záróakkordként visszatérve a hollandok megítélésre, egy már sokkal inkább vitára invitáló momentum felvetése jut eszembe: vajon mennyire tartoznak önmaguknak(!) a holland nép lányai és fiai magas színvonalon jegyzett zoológiai parkok létrehozásával, miután kiírtották maguk alól szinte az összes erdőt? Miféle összefüggés fedezhető fel egy átlag hollandus állat(kert)szeretete és az elvesz(t)ett saját természeti érték között?
AmanofMeru 9 pontot adott a tételre.