Cotta78 | 2010.05.21 19:07 | hasznosság: hasznos (100%)

A Sosehol egy nem túl bonyolult szerkezetű, kedves és vicces figuráktól hemzsegő mese, amely jórészt London alatt, a lenti világban játszódik. Hősünk, Richard Mayhew egy kissé szétszórt fiatalember, aki a lehető legrosszabbkor nyalábolja föl az utcáról Ajtót, ezt a manószerű, koszos, sebesült lányt. Tette egy pillanat alatt megváltoztatja életét, Ajtó ugyanis egy különleges képességekkel megáldott szerzet, aki a lenti világból menekült át két gonoszan kifinomult és kifinomultan gonosz lény elől (a Sosehol legragyogóbb karaktereiről beszélek: Mr. Croupról és Mr. Vandemarról). A két figura célja nem más, mint titokzatos megbízójuk utasításai szerint megkaparintani Ajtót, hogy egy borzalmas cél érdekében felhasználják ajtónyitogató képességeit.
Visszatérve botcsinálta hősünkre, miután Richard érintkezésbe lépett a lenti világgal, többé nem szabadul tőle, kihullik a valóság résén egyenesen a London alatti kanyargós csatornákba és kénytelen-kelletlen Ajtó kísérőjének szegődik, akinek ekkorra már ott van védelmezőül a karamellszínű Vadász és a kiismerhetetlen de Carabas márki. Kalandjaik során megismerhetjük a lenti világ kedves és kevésbé kedves alakjait, eszméletlen poénokon kacarászhatunk, és lesz még benne sok „jaj, ne már” és „hökk”, meg „na, végre”.
A Sosehol tehát kellemes pajkosság két klasszikus közt, Gaiman megint ránkzubbant egy valag fantasztikus figurát, és nem fukarkodik a bizarr megoldásokkal sem. Bár, és itt indoklom a fél pont levonást: több szörnyet is elviseltem volna, de lehet hogy ezt a földalatti világok nagymestere, Lovecraft miatt gondolom így. Vagy mert az én tudatom mélye speciel hemzseg a szörnyektől.

Cotta78 10 pontot adott a tételre.