Belizár | 2011.07.14 22:48 | hasznosság: hasznos (75%)

A keményen lecsapó munkásökölt hordozó proletár csak a plakátokon duzzadt az izomtól, a vörös rambók tömegei a fehérterroristákat nem tudták volna kellően elrémíteni mezítelenül lóbálva a kalapácsot. Egyenruha kellett nekik, olyan, ami nagyon munkás, egyszerű és tiszteletet parancsoló. Az elvárások egyértelműek. Egy jó munkásőr nem egyénieskedik, nem gondolkodik feleslegesen és egyformán egyenlőbb az egyenlőbbeknél, tehát kizárt az extrovertált, dekadens kapitalista díszpinty vászonhüvely. Semmi sallang, semmi színpompás harciasság. A szürke egyenruha és a barátságos Lenin-sapka a lehető legmegfelelőbb viselet. A proletárelit pocakot diszkréten kiemelő egyenruhája nem üt le túlságosan az egyszeri melós izzadtságtól piszkos overálljától. A munkásőr elvtársnők másodlagos nemi jellegeit diszkréten takarja, épp csak annyira emeli ki, hogy az felvidítsa a hétvégén osztályharcoló férfinépet. És azok a felvonulások, az örömteli majálisok! Együtt masírozás a korszerű bakancsokban, a léptek dörejétől minden ártó kapitalista maga alá csinált. Mert masírozni szeretünk, főleg mi, magyarok, ki szürkében, ki feketében, esetleg a szivárvány színeiben. A lényeg az együtt mozgásban van, a közösségi szellem csordatudatában.

Azt furcsállom, hogy a rendszerváltás után minden katonai bizbaszhoz hozzá lehetett jutni, orosz páncélos sapkától az éjjellátó távcsőig, viszont a munkásőr egyenruhák nem kerültek ki a piacra. Pedig sok volt belőlük, volt, amikor hatvanezer proletár harcos vigyázta a belső rendet. Talán ott kuksolnak a ruházatok a szekrények alján, várva a 89-ben elmaradt nagy ellencsapást. Vagy, és ebben bízom inkább, túl megszerették a hajdani pártbulizások, kedélyes pofánverések eme emlékét hordozóik, és inkább megőrizték egy jobb kor szülötteinek, akik úgy sem tudják már felfogni, mi a szar volt ez a proletárhadsereg.

Belizár 1 pontot adott a tételre.