Cotta78 | 2010.04.29 13:53 | hasznosság: hasznos (75%)

Jókai Annától ez az első könyvem, alapvetően a fülszövege miatt vettem meg egyik antikváriumi kalandozásom során A feladat c. regényét, de igencsak megszenvedtem ezzel a rövid írással. Jókai Anna nőkről, nőket érintő kérdésekről próbál írni, ami nagyon dicséretes, de jobban örültem volna, ha a célirányosság mellett valami kis izgalmat is csempész a sorok közé, konkrétan untam a könyvet, de gyorsan hozzátenném, hogy meglehetősen figyelmetlenül is olvastam.
A regény főhőse Suhajda Flóra, a harmincas, sikeres régésznő, elvált, független, együtt él fiával, Bécivel, és alkalmi bejárónőjével, Pannival, aki egy szappangyári munkásnő. Flórának munkája mellett azonban arra is van ideje, hogy mások lelkét istápolgassa, határozottsága és gyors döntési képessége miatt mint egy langymeleg, lüktető központ, áramlanak felé a problémás emberek, akik persze irigyléssel figyelik Flóra karrierjének emelkedését és már-már bosszantó kiegyensúlyozottságát. Flóra szinte önjelölt pszichológusként kvázi fogadóórákban találkozik barátnőivel, akiknek osztja életbölcsességét és erősen feminista beütésű tanácsait, teszi mindezt, olykor nem is titkolva, felsőbbrendűségének tudatában. Hogy miből fakad Flóra kivételessége? Alapvetően abból, hogy érzelmeit képes racionalizálni, családi kapcsolatait nem dimenzionálja túl, nem fél a magánytól, munkájában képes kiteljesedni, viszonylag kis hazugságokkal éli életét. Jóindulatú és empatikus nő, ám előbb-utóbb kiderül, hogy ő se tökéletes és elfojtott érzelmei egy fatikusnak tűnő szerelem hatására, szinte kirobbannak és pusztítanak.
Flóra, aki barátnőinek kapcsolatait igyekszik a magára is alkalmazott receptek alapján megreparálni, végül egész sor határozott, de rossz döntést javasol, így az egymást szerető, de épp kapcsolatuk válságát élő Kottlik (hi-hi) házaspárnak a válást szuggerálja, míg Panninak a teljes leszakadást csapodár férjétől - különben ezek szerintem járható utak lettek volna, ha mindezt nem drasztikusan és különösebb indoklás nélkül lépték volna meg a fent említett nőszemélyek. Hogy mi lesz velük, nem árulom el, elég meglepő a történet vége.
A regényben központi szerepet kap a nő és a karrier/munka kérdésköre, még nem döntöttem el, hogy Jókai Anna pontosan mit is gondol, de mintha a kettőt összeegyeztethetetlennek tartaná, többször is olvasható, hogy Flóra valójában férfimunkát végez az ásatásoknál, tehát férfias, mert koszos, aztán meg ha fáradt vagy okos, esetleg fodrászhoz megy, akkor meg nőies - szóval szépen fel van osztva a világ és ha valaki mindkettőt akarja, akkor úgy jár, mint Flóra. Hát, nem tetszik az ilyen konzekvencia. Ahogy Aráber monológja is irritált a regény kellős közepén, az egymást kiegészítő nemről, a női feladatról, amely a férfias alkotói munka megtartásában és terjesztésében merül ki és persze ugyanolyan fontos (akkor miért nem fizetik meg?), blablabla.
Végül is, gondolom, ez egy jó regény, kár, hogy olyan klausztrofób fílingje van és az ornitológiai tévedések is gázosak.

Cotta78 6 pontot adott a tételre.