publikálás: 2010.02.08 10:24
hasonló tételek:
Sophie Gee: Botrányos viszonyok
www.kihagy6atlan.hu
Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában. Swann
Marcello D'Orta: Disznóból nem lesz grófkisasszony
Bangó Margit: Határtalan lakoma
John Updike
Móricz Zsigmond: Rokonok
Hamvas Béla: Karnevál
Nyulászi Zsolt (Dale Avery): A renegát
Nabokov: Meghívás kivégzésre
Sophie Gee: Botrányos viszonyok
www.kihagy6atlan.hu
Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában. Swann
Marcello D'Orta: Disznóból nem lesz grófkisasszony
Bangó Margit: Határtalan lakoma
John Updike
Móricz Zsigmond: Rokonok
Hamvas Béla: Karnevál
Nyulászi Zsolt (Dale Avery): A renegát
Nabokov: Meghívás kivégzésre
statisztika:
megtekintve: 257 alkalommal
értékelve: 4 alkalommal részletek:
megtekintve: 257 alkalommal
értékelve: 4 alkalommal részletek:
1 x 9 pont
2 x 8 pont
1 x 7 pont
2 x 8 pont
1 x 7 pont
Főoldal > 07. Kultúra > Könyv, irodalom > Művek
Albert Sánchez Pinol: Hideg bőr
![]() |
268 oldal
Kötés: kemény kötés
ISBN: 9789630788267
Van egy kis sziget valahol az Atlanti-óceán déli részén, közel az Antarktiszhoz: egy L alakú földdarab, egyik végétől a másikig mindössze másfél kilométer. Ide, a világ végére érkezik meg az új időjárás-megfigyelő tiszt, hogy leváltsa elődjét - csakhogy őt nem találják sehol. Nincs más a szigeten, csak a világítótorony őre: egy mogorva, szótlan ember, aki bizonyára beleőrült a magányba.
Minden megérzés, minden előérzet azt súgná, hogy menekülni kell innen: vissza a civilizációba, az emberek közé. De ha valaki épp a civilizációból menekült, mert csalódott az eszményeiben, annak talán ez a tökéletes hely, hogy egyezségre jusson a múltjával: a háborítatlan természet, a világvégi csend és nyugalom, a tömérdek idő, hogy olvasson, gondolkozzon… s hogy minél távolabb legyen mindattól, amit meggyűlölt.
A hajó elmegy, s hősünk, az egykori ír szabadságharcos ott marad a szigeten, ahol egyetlen társa Batís Caffó, a világítótorony-őr - ha egyáltalán lehet emberi szót váltani vele. Majd leereszkedik az éjszaka, s a sötétséggel együtt elkezdődik a rémálom: a harc a túlélésért - egy olyan ellenséggel szemben, melyet nem lehet kiirtani.
A Hideg bőr szenvedélyes kalandregény: harc, izgalom, kegyetlenség, erotika… és végül talán a szerelem regénye is; s egyúttal keserű látlelet az emberről, aki csak akkor fedezi fel az idegenben, a furcsában, a különösben a szépséget és értelmet, amikor már mindent elpusztított maga körül…
Albert Sánchez Piñol (Barcelona, 1965) katalán író és antropológus első regénye, a 2002-ben megjelent Hideg bőr az elmúlt évek egyik legnagyobb világsikere: több mint húsz nyelven jelent meg, és David Slade rendezésében film is készül belőle.
Vélemények 

Írja meg véleményét a fenti tételről! Egy felhasználó csak egy véleményt írhat, min. 1000 karakter terjedelemben. Kérjük, más véleményére itt ne reflektáljon!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
vélemény írásához be kell jelentkezni
Ütköző zóna
Itt írhat a tételről és a véleményekről is (max 500 karakterig). Regisztrálni nem kell, többször is hozzászólhat!


Nem szokásom sem fantasztikus irodalmat, sem rémtörténeteket olvasni. A Hideg bőrt is csak azért kezdtem el, mert előzetes tájékozódásom során úgy tűnt, hogy ezek az összetevők némi lélekboncolással vannak vegyítve, és nem csak Stephen King, hanem Sartre is hathatott Albert Sanchez Pinolra a könyv írásakor.
A helyszín hátborzongató; egy csöppnyi sziget az Atlanti óceán déli részén, kopár és hideg, mindentől és mindenkitől távol, afféle no man’s land. A menekülő ír főhős épp ilyen helyet keres, hogy egy kicsit elfeledkezzenek róla, ezért pályázik a szigetre időjárás megfigyelőnek. A szigeten furcsa mód nem találják az elődjét, akit le kéne váltania, csak a világítótorony titokzatos és barbár küllemű őrét, aki szóba sem áll az új jövevénnyel.
A hajó továbbáll, a főhős egyedül marad, és elkezdődik a rémálom. Éjjelente hüllőbőrű, emberszerű lények caplatnak ki a tengerből, és vadul ostromolják a házat, majd a főhős – belátva esélytelenségét – bekéredzkedik a jól védhető világítótoronyba, amelynek őre már régóta állja a sarat a támadásokkal szemben. A két szigetlakó kényszerű fegyvertárssá válik, minden erejükkel tizedelik az éjszakánként újra és újra támadást indító hideg bőrűeket. Idáig egy mezei horror-sztori, itt kezdődik a lélekelemzés.
A két férfi mindenben csupa ellentét, Batis egy félállati szinten élő ősbunkó, a főhős pedig– noha az ír polgárháború aktivistája – egy vívódó, analizáló, érzékeny humanista. Ettől azonban még úgy, ahogy kibírnák egymás társaságát, azonban a dolgok végzetesen megbonyolódnak, az ok pedig a régi: Cherchez la Femme! A toronynak van egy harmadik lakója is, egy nő, ráadásul nem is akármilyen, hanem az ostromlók fajtájából. Hogy hogyan került a toronyőr birtokába (ő ugyanis tárgyként kezeli), az nem derül ki, viszont a főhős beleszeret, és jelenléte rádöbbenti arra, hogy a szörnyeket másutt kell keresni. A harcok szünetében egyre többet gondolkodik saját helyzetén, a hideg bőrűekkel való kapcsolatán, a helyzet pedig fokozódik.
A Hideg bőr nem egy egyszerű könyv; sok minden van benne. Kétségbevonhatatlan erényei, hogy izgalmas és elgondolkodtató. Fogyatékossága – szerintem – , hogy Pinol túl nagyot markolt; annyit, amennyit ilyen terjedelemben nem lehet megírni. A szálak egy része kidolgozatlan, elvarratlan, mintha az író sietett volna, vagy egyszerűen tudott mit kezdeni az ötleteivel. Ilyen például a főhősnek az idegenekkel szövődő fura barátsága, a nővel a szerelme, de legfőképpen a könyv vége, amiről nehezen eldönthető, hogy enigmatikus, vagy inkább összecsapott, koncepciótlan.
A Hideg bőrt az irodalmi alkotást a lektűrtől elválasztó zsinóron billegő érdekes olvasmánynak találtam, első könyvnek semmiképpen nem rossz, ajánlani tudom mindenkinek.
tarkamacska még nem pontozta a tételt.