Máté Péter (1947. február 4. – 1984. szeptember 9.) magyar táncdalénekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista. Közel 150 dal szerzője és előadója. Dalai halála után 25 évvel is hihetetlen népszerűségnek örvendenek[forrás?], a huszadik század egyik legkiemelkedőbb magyar zenei tehetsége volt.

Hat éves korától magánúton, 14 éves korától zeneiskolákban tanult. Tanította Bágya András és Balassa P. Tamás is. Első zenekarát 1965-ben alapította. Máté Péter az Illés zenekarral készítette első dalait. 1967-ben készítette el első saját felvételeit, az „Úgy várom, jössz-e már?” és a „Mondd már”-t, még ugyanebben az évben a „Néger zongorista dala” című felvétellel a polbeat fesztiválon első díjat nyert.


Máté Péter sírja Budapesten. Farkasréti temető: 60/5-6-23.Változatos pályája során Szocsiban és Athénban ért még el fesztiválhelyezést, előadói díjat nyert a párizsi sanzonversenyen, fellépett többek között Kubában és Kanadában is.[1] Az 1970-es évek elején rendszeresen fellépett a Műegyetem Ezres klubjában volt feleségével, Dékány Saroltával. 1973-ban a „Hull az elsárgult levél” című dala első lett a Made In Hungary rádiós vetélkedőn. 1973 és 1974 között az Express együttessel lépett fel (többek között a Drezdai Dalfesztiválon). 1976-ban harmadik helyet ért el az írországi Castlebarban, 1977-ben másodikat az „Együttlét” című dallal a Metronóm 77 televíziós fesztiválon. 1979-ben megkapta a Magyar Rádió nívódíját, 1981-ben a legjobb hangszerelés díjával jutalmazták a táncdalfesztiválon. „Elmegyek” című dala „Nicolas” címmel, Sylvie Vartan előadásában világsláger lett. Hangszerelt musicalt (Jesus Christ Superstar), írt színházi kísérőzenét (A királynő katonái, Kaméleon). Az S. Nagy István – Máté Péter szerzőpáros írta a Krízis című rockmusicalt is, amit a margit-szigeti szabadtéri színpadon adtak elő, az egyik főszereplő balesete miatt csupán néhány alkalommal. (E műnek különlegessége, hogy a rockzenészeket és a színművészeket itthon talán először állították egy színpadra; a szereplők többek között: Csongrádi Kata, Vikidál Gyula). Számtalan duettet is énekelt, többek között Kovács Katival, Cserháti Zsuzsával, Házy Erzsébettel, Dékány Saroltával és Zalatnay Saroltával.

1984 szeptember 7-én Hódmezővásárhelyen, másnap Mindszenten lépett fel különböző vendéglátóhelyeken. Ezek voltak az utolsó előadásai. Szeptember 9-én, vasárnap szívroham végzett vele.

Lemezei [szerkesztés]
1976 – Éjszakák és nappalok; Hungaroton-Pepita
1978 – Magány és együttlét; Hungaroton-Pepita
1980 – Szívhangok; Hungaroton-Pepita
1982 – Keretek között; Hungaroton-Pepita
1984 – Elmegyek (válogatás); Hungaroton-Pepita
1985 – Vagy mindent, vagy semmit (válogatás); Hungaroton-Pepita
1989 – Egy darabot a szívemből (válogatás); Hungaroton-Gong
1994 – Emlékezz rám - In Memoriam Máté Péter (válogatás); Alfa Studio
1996 – Mondd, miért szeretsz te mást (válogatás); Magyar Zeneklub
1997 – Rock koncertek a MR archívumából 3 (1975-ös koncertfelvétel); Magyar Rádió
1997 – Rock and rablás (demó-felvételek); Alfa Studio
1998 – Játszd el, hogy újra élsz (demó-felvételek); Alfa Studio
1999 – A magyar tánczene csillagai (válogatás); Reader's Digest
1999 – Mondd, miért szeretsz Te mást? Máté Péter szerelmes dalai (válogatás); Hungaroton
2000 – Adhatok még… (remake album); Hungaroton
2001 – Vallomások (5CD válogatás); Reader's Digest
2003 – Hogyha én lennék a fény (válogatás); International Music Co.
2006 – Emlékezz rám (válogatás); Hungaroton
2006 – Mondd, miért szeretsz te mást (válogatás); Aréna
2006 – Egy darabot a szívemből (válogatás); Aréna
2006 – Álmodj csak világ (demó-felvételek); Alfa Studio
2007 – Álomi táj (demó-felvételek); Alfa Studio
2008 – Szeptember volt (demó-felvételek); Alfa Studio
2009 – Gyűjteményes válogatás 1. (3CD válogatás); Alfa Studio
2009 – Gyűjteményes válogatás 2. (3CD válogatás); Alfa Studio
2009 – Azért vannak a jóbarátok… Máté Péter dalai a zenésztársak előadásában (válogatás és remake); Hungaroton

Forrás:Wikipedia

Kapcsolódó település, ország, tájegység: Magyrország