AmanofMeru | 2010.01.24 15:22 | hasznosság: hasznos (80%)

Az Európában honos emlősfajok esetében a kilencvenes évek elején indult meg az a munka zoológiai körökben, melynek célja a területen előforduló emlősfauna elterjedésének minél részletesebb leírása volt. Ennek gyümölcseként született meg az Európai Emlős Atlasz (The Atlas of European Mammals). A munka következő lépcsőfokává az egyes országok saját emlősatlaszainak elkészítése vált, még ha az állatok nem is országhatárok mentén képzelik el elterjedési területük határait. 2007-re elkészült a miénk is, mely véleményem szerint megfelelően illeszkedik a kontinensnyi összefogás átfogó művéhez.

A kötet valóban hiánypótló, hiszen az első összegzés, mely részletezi a hazánkban előforduló összes emlősfaj elterjedését. A könyv tartalmi felépítése átfogó, szakmailag igényes, a bevezetők (geológiai és vízrajzi adottságok, vegetáció- és élőhelytípusok, a Kárpát-medence emlősfaunájának kialakulása, rendszer és nevezéktan, stb.) remekül illeszkedik a könyv magvát adó fajismertetőkhöz. Utóbbiak külön érdeme a természetvédelmi megítélés hangsúlyozottsága, mely ismerteti a nemzetközi és hazai védettségi státust, és felhívja figyelmünket az egyes populációkat veszélyeztető tényezőkre, megoldási lehetőségekre egyaránt. A referencia nagyon alaposan szerkesztett, a 75 oldalas Magyar Emlőstani Bibliográfián túl megtalálható a fontosabb emlős-paleontológiai munkák jegyzéke, valamint a fajleírásoknál az adott fajhoz kapcsolódó fontosabb hazai irodalom ismertetése is. A fotóanyag parádés, kifejezetten hatásos kiegészítő azok számára, akik elcsodálkoznak hogy nem is olyan szegényes hazai emlősfajaink listája.

Azonban szembe dicséret büdös, ugorjunk át a fal másik oldalára is. Két hiányosságot ugyanis felfedezhetünk, egy szerkesztésbelit, és egy tartalmit. Előbbi a szokásos, ám e kötet végéről hiányzó név- és tárgymutató, ám ez a logikusan szerkesztett, könnyen áttekinthető felépítés miatt valóban nem számottevően szükséges. A tartalmi hiányosság azonban már zavaróbb: az egyébként részletes fajismertetők ugyanis majdnem egészben mellőzik az egyes fajok ismertetőjegyeinek bemutatását és küllemi leírását. Bár a kötetnek kétségkívül nem célja a határozókönyvi szerepvállalás, a mindössze három adatra szorítkozó leírás (test- és farokhossz, valamint testtömeg ismertetése) kissé elnagyoltnak tűnik. Ez hatványozottan kevésnek bizonyul a nehezen határozható, küllemileg hasonló fajoknál, például bizonyos cickány-, rágcsáló- és denevérfajok esetében.

A kötet azonban mindezek ellenére is hasznosan forgatható, és ha egyetlen szóval kellene jellemeznem: igényes. Bevallom, csekély irigységet is érzek a fiatalabb generáció irányába, akik már tizenévesen forgathatják a kötetet. Persze, inkább örömteli ez az irigykedés, mint keserű. Majdani teljesebb hazai emlősismeretünk szép táptalaja ez a könyv, szóval gyerünk természetbúvárok, tegyük a polcra Magyarország emlőseinek atlaszát!


AmanofMeru 9 pontot adott a tételre.