Publikálás: 2010.01.09 14:36
Hasonló tételek:
Bartók Béla Megyei Művelődési Központ (BBMMK) - Győr
Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár
Komárom-Esztergom Megyei József Attila Megyei Könyvtár
Katona József Könyvtár
Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár (Nyíregyháza)
Hadtörténeti Könyvtár
Ráday Könyvtár (Budapest)
Eötvös Károly Megyei Könyvtár
Nemzeti Színház
Moly - moly.hu
Bartók Béla Megyei Művelődési Központ (BBMMK) - Győr
Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár
Komárom-Esztergom Megyei József Attila Megyei Könyvtár
Katona József Könyvtár
Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár (Nyíregyháza)
Hadtörténeti Könyvtár
Ráday Könyvtár (Budapest)
Eötvös Károly Megyei Könyvtár
Nemzeti Színház
Moly - moly.hu
Statisztika:
Megtekintve: 521 alkalommal
Értékelve: 1 alkalommal Részletek:
Megtekintve: 521 alkalommal
Értékelve: 1 alkalommal Részletek:
1 x 6 pont
Főoldal - Kategória: > 07. Kultúra > Könyvtár, levéltár > Könyvtárak
A tétel
neve: Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár
neve: Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár![]() |
(22) 312-684
Nyitva tartás:
hétfő: 13.00 - 18.00
kedd - péntek: 10.00 - 18.00
szombat: 10.00 - 15.00
vasárnap: zárva
Székesfehérváron az 1870-es évek közepén merült fel először egy városi közkönyvtár alapításának gondolata: Pauer János nagyprépost a városnak kívánta ajándékozni értékes könyvtárát, gyarapítására pedig alapítványt akart létrehozni. Püspökké történt kinevezése után azonban elállt szándékától, érdeklődése inkább a püspöki könyvtár irányába fordult.
A megyei könyvtár jogelődje, a Városi Tisztviselők Könyvtárának létrehozása Jókai Mór 50 éves írói jubileumához kapcsolódott. A városi Törvényhatósági Bizottság 1893 tavaszán Székesfehérvár díszpolgárává választotta az írót, s még ebben az évben megrendelte összes műveinek 100 kötetes nemzeti díszkiadását. A megrendelést, illetve a könyvtár alapítását azonban nem követte a könyvtár fejlesztése. A város közgyűlése csak 1895-től biztosított rendszeresen minimális összeget könyvek vásárlására. Csitáry Emil egészen 1932-ig volt a könyvtár kezelője. Az ő idejében került sor a könyvek leltározására és a könyvtár jelentős fejlesztésére.
1950. áprilisában közös az épületbe költözött a városi könyvtár és a körzeti könyvtár. Az átszervezett városi könyvtárat a körzeti könyvtárral együtt 1950. május 21-én avatták fel. Új olvasótermet rendeztek be, de az állomány mindössze háromezer kötet volt.
A könyvtárak fejlesztéséről szóló 1952. évi minisztertanácsi határozat szerint 1952 végéig létre kellett hozni a Fejér Megyei tanács intézményeként a megyei könyvtárat. Székesfehérváron az új intézményt a városi könyvtár és a megyei könyvtár összevonásával hozták létre, régi helyükön, a Bartók Béla téri épületben. Ünnepélyes avatása 1952. augusztus 19-én volt.
A könyvtár 1955-ben, a költő halálának 100. évfordulóján vette fel Vörösmarty Mihály nevét. 1963. április 26-án megnyílt a szabadpolcos könyvtár és a 28 férőhelyes olvasóterem.
Az olvasói terek jelenlegi elhelyezkedése 1980-ban alakult ki: az olvasóterem és a gyermekkönyvtár a volt ciszterci gimnázium épületében kapott helyet. Az új technikai eszközök, illetve dokumentumtípusok fokozatosan helyet követeltek és kaptak maguknak a megyei könyvtárban is. 1967-ben kezdődött meg a hanglemezek, 1968-ban a mikrofilmek, az 1983-ban a hangoskönyvek, 1985-ben a videokazetták, 1991-ben a számítógépes dokumentumok gyűjtése. 1990-ben vásároltuk meg az első PC-t, 1996-ban készült el a belső számítógépes hálózat.
Kapcsolódó weboldal: http://www.vmmk.hu/
Kapcsolódó település, ország, tájegység: Székesfehérvár
A tételről írt vélemények
:
:Írja meg véleményét a fenti tételről! Egy felhasználó csak egy véleményt írhat, min. 600 karakter terjedelemben. Kérjük, más véleményére itt ne reflektáljon!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
Vélemény írásához be kell jelentkezni!
Ütköző zóna
Itt írhat a tételről és a véleményekről is (max 300 karakterig). Regisztrálni nem kell, többször is hozzászólhat!

