Az év vége felé egymás után ítélik oda a különböző egyéni díjakat a legtöbb sportágban, így a labdarúgásban is: Aranylabdával jutalmazzák azt, aki az újságírók szavazatai alapján a legjobb teljesítményt nyújtotta az esztendőben, és országonként is szokás megválasztani a legkiemelkedőbben teljesített focistát. Azonban van, ahol a legrosszabbnak is jár trófea.

Olaszországban 2003-ban találta ki a Rai 2 rádióállomás három munkatársa, név szerint Sergio Ferrentino, Giorgio Lauro és Marco Ardemagni, hogy legyen szavazás arról is, hogy ki nyújtotta a legrosszabb teljesítményt a Serie A-ban az év során. A díjat az Aranylabda mintájára (ami olaszul Pallone d'oro) Bidone d'oro-nak azaz Aranykukának nevezték el, és a France Football díjához hasonlóan rögtön össze is állítottak egy 50-es listát azokról a focistákról, akik szerintük esélyesek voltak a nem éppen kitüntető címre.

Erre aztán telefonon és interneten keresztül lehetett szavazni, így alakult ki a végeredmény: a hallgatók voksai alapján 2003-ban a Serie A legrosszabb futballistái holtversenyben a líbiai Szaed Kadhafi, illetve Rivaldo voltak. Előbbinek előkelő helyezése nem meglepő, hiszen a líbiai politikus, Mohamed Kadhafi fia tulajdonképpen csak a pénzének köszönhetően került a Perugiához, ahol mindössze egyetlen bajnokin szerepelt. Rivaldo (társ)győzelme már nagyobb visszhangot keltett, hiszen mégiscsak egy világbajnokról és egykori aranylabdásról volt szó, azonban kétségtelen, hogy a klasszis futballista a Milan színeiben nem tudta azt nyújtani, amit vártak tőle, és saját képességeihez képest mindenképpen csalódást okozott.

Legrottaglie mögött 2004-ben Christian Vieri végzett a második helyen, aki aztán a következő esztendőben a legtöbb szavazatot kapta. 2005-ben egész Milánót sikerült maga ellen fordítania: az Inter hívei azért haragudtak meg rá, mert átigazolt a városi rivális AC Milanhoz, a piros-feketéknél viszont pocsék teljesítményt nyújtott, így ott sem szerzett magának sok rajongót. Alighanem ez az oka, hogy hatalmas fölénnyel végzett az élen: a szavazatok 32,92 százalékát kapta, és ilyen aránnyal azóta sem tudott senki sem nyerni.

Igaz, a brazil Adriano egy évvel később megközelítette, hiszen az Internazionale futballistája 2006-ban a voksok 31,2 százalékát söpörte be. Mindez elsősorban az év második felében nyújtott teljesítményének volt betudható, amikor csak egy gólt ért el a Serie A-ban (azt is december végén, amikor a szavazás már lezárult), de tavasszal is csak három találatra volt képes. Ráadásul a következő évben sem ment neki a játék, s ezután ő lett a "Bidone d'oro"-szavazás történetének első duplázója, 2007-ben is ő nyerte meg a trófeát.

És lehet, hogy ha 2008 elején nem adják kölcsön a Sao Paulónak, akkor triplázott volna, így 2008-ban az elsőséget a portugál Ricardo Quaresma szerezte meg. 2009-ben Felipe Melo, a Juventus brazil labdarúgója kapta az úgynevezett Aranykukát, amelyet az a játékos kap meg minden évben, aki a legkiábrándítóbb teljesítményt nyújtja a Serie A-ben. A 26 éves futballista - akit a torinóiak nyáron 25 millió euróért szerződtettek a Fiorentinától - a voksok 22,87 százalékát gyűjtötte be, a második helyen a tavalyi első Ricardo Quaresma (Internazionale) végzett. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára is egy Juventus-játékos, nevezetesen Tiago lépett fel.

Érdekesség egyébként, hogy nem csak Olasz-, hanem Franciaországban is létezik egy hasonló díj Ballon de Plomb, azaz Ólomlabda néven, amit egy francia internetes oldal hozott létre. Ezen a Ligue 1 legrosszabb játékosát választják meg évről évre, de ennek győztesei korántsem olyan ismert futballisták, világsztárok, mint az olaszoknál. A 2008-as jelöltek között ugyan ott volt Patrick Kluivert, aki az év első felében a Lille focistája volt, de végül az Olympique Lyon támadója, Frédéric Piquionne nyert, akit az OL a nyáron vett meg közel ötmillió euróért - és fél év alatt egyetlen gólt szerzett a bajnokságban új együttese színeiben.

Forrás: origo

Kapcsolódó település, ország, tájegység: Olaszország