Belizár | 2009.12.01 20:22 | hasznosság: hasznos (100%)

Fehér takonyállag kakaóban

Nem tudom, mi lelte életem párját, mikor a jól megszokott, és hőn szeretett álhungarikum, a Túró Rudi helyett eme már kinézetre sem túl bizalmat keltő tárggyal terhelte meg a bevásárlókosarát. Mindenesetre én jól nevelt férjként megbíztam a női megérzésben, amely persze igazából csak a romantikus és horrorfilmekben működik, és kábé annyi a valódi hasznossága, mint a Bikalikapusztai Hírmondó asztrológia-rovatának. Ahogy a csomag gyors eltávolítása után dekapitáltam az előbukkanó barnaságot, villámcsapásként ért az a szodomai ízattack, amely öngyilkos terroristaként robbantotta fel az ízlelőbimbóimat. Amelyek annak ellenére, hogy már sok rafinált támadást megtapasztaltak, az egyetemista éhenkórászság dögszagú májasától a fehér pamacsokkal díszített, hűtő mögött talált kolbászig, haladék nélküli választ váró éles segélykiáltást küldtek az idegpályáimon a fali lebenyembe. A gyanútlan áldozatok segélykérő pillantása találkozott oldalbordám hasonló kétségbeesésével, majd egyszerre köptük vissza a csomagok tartalmát.

Ez a valami, ami maga sem meri magát túrós édességként definiálni, nos, ez a szörnyűség egyszerűen nem enni való. A középső fehérség meghatározhatatlan íze és takonyállaga ellentmond minden túrórudiságnak, a kakaóbevonat, vagy mifene egyetlen előnye pedig a barna színe, ami a csokira emlékezteti. Ha megnézi az ember tüzetesebben, mily anyagokból forrt össze ez a produktum, egy csomó olyan dolgot fedez fel, amire logikus magyarázat nincs, mit keres egy tejes édességben. Egy valamiben erősített meg ez a kellemetlen találkozás: bizonyos dolgok esetén igenis fontos a márkahűség…

Belizár 1 pontot adott a tételre.