Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9 – ) magyar író, műfordító. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki (2002). A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Művei:

Sorstalanság (1975)
A nyomkereső (1977)
Detektívtörténet (1977)
A kudarc (1988)
Kaddis a meg nem született gyermekekért (1990)
Az angol lobogó (elbeszélés, 1991)
Gályanapló (1992)
Jegyzőkönyv (1993)
A holocaust mint kultúra (esszé, 1993)
Valaki más: a változás krónikája (1997)
A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt (1998)
A száműzött nyelv (2001)
Felszámolás (2003)
K. dosszié (2006)
Európa nyomasztó öröksége (2008)

Forrás: Wikipedia