A párosujjú patások (Artiodactyla) közé tartozó, háziasított dél-amerikai teveféle (Camelidae), amely rendkívüli finomságú gyapjáról ismert. A legújabb genetikai vizsgálatok szerint az őse a vikunya, nem pedig a guanakó, mint a lámáknak.

Az inkák háziasították az időszámításunk utáni 2–4. század környékén. Csakúgy, mint a vikunyát, különleges tiszteletben részesítették, a gyapjából készült a királyi öltözék. A spanyol gyarmatosítók nem ismerték fel a jelentőségét, így a merinó juhok mellett egy időre háttérbe szorult. Újra felfedezése Sir Titus Salt nevéhez fűződik, aki a 19. században, a brit textilipar iparosodását követően felfedezte, hogy az alpakaszőr sokkal erősebb a juhok gyapjánál, és finomsága ellenére sem gyengül.

Azóta Peru, Bolívia és Chile területén rendkívül nagy mennyiségű alpakát tenyésztenek (itt él a világ hárommilliós alpakaállományának mintegy 99%-a), de más latin-amerikai országokban, Észak-Amerikában, Új-Zélandon és Ausztráliában is megjelentek kisebb tenyészetei. A legfontosabb alpaka-központ a perui Arequipa, ahonnan Európa és Japán felé exportálják az alpakagyapjút. Gazdasági haszna mellett jámbor és tiszta természete miatt az alpaka egyre gyakoribb házikedvenc.

Az egy hímből és nőstényeiből álló családokban élő alpakák vemhességekb. 11,5 hónapig tart. A borjúkat általában 6 hónap után szokták elválasztani anyjuktól. A tehenek körülbelül 16-18 hónapos korukra érik el az ivarérettséget, a bikák viszont csak két éves korukra válnak szaporodóképessé.