Publikálás: 2009.09.01 11:58
Hasonló tételek:
Dombi Péter: Hiszem vagy tudom? - Vitaestek hit és tudomány viszonyáról
Elvtársi üdvözlettel! – Heller Ágnes levele az MSZMP Központi Bizottságának 1959-ben
Friedrich Nietzsche: A hatalom akarása
Fekete László: Sztoikus elmélkedések a szellemi gravitációról és a csirkék magyarságáról
Dan Simmons: Hyperion bukása
Pozsonyi Ádám: Göre Gábor, mint filozófus
Heller Ágnes véleménye a 2006 őszi rendőri jogsértésekről
Dombi Péter: Hiszem vagy tudom? - Vitaestek hit és tudomány viszonyáról
Elvtársi üdvözlettel! – Heller Ágnes levele az MSZMP Központi Bizottságának 1959-ben
Friedrich Nietzsche: A hatalom akarása
Fekete László: Sztoikus elmélkedések a szellemi gravitációról és a csirkék magyarságáról
Dan Simmons: Hyperion bukása
Pozsonyi Ádám: Göre Gábor, mint filozófus
Heller Ágnes véleménye a 2006 őszi rendőri jogsértésekről
Statisztika:
Megtekintve: 1537 alkalommal
Értékelve: 5 alkalommal Részletek:
Megtekintve: 1537 alkalommal
Értékelve: 5 alkalommal Részletek:
3 x 10 pont
1 x 9 pont
1 x 8 pont
1 x 9 pont
1 x 8 pont
Főoldal - Kategória: > 07. Kultúra > Könyv, irodalom > Művek
A tétel
neve: Schopenhauer: Életbölcsesség
neve: Schopenhauer: Életbölcsesség![]() |
| Életbölcsesség |
Oldalszám: 231 p.
Kötés: keménytáblás, fűzött
Az életbölcsesség fogalmát itt a szóban magában rejlő értelemben használom. Értem pedig rajta az élet lehető kellemessé és boldoggá formálásának a művészetét, a boldog életre való útmutatást"- írja Arthur Schopenhauer, német filozófus kötete bevezetőjében. A helyes életvitel, a világban való boldogulás, a szép és a jó mibenlétének kérdéskörei szinte minden hasonló gondolatgyűjteménynek tárgyát képezik. E műben az olvasó mindezt megtalálja, és valamivel többet is. Jelen kötet talán a többi közül is kitűnik azzal, hogy Schopenhauer, a pesszimizmus filozófusának nevezett gondolkodó, egyszerre ragadja meg a tapasztalati világ lényegét, és egyúttal mély bölcseletet is próbál átadni olvasójának.
Kapcsolódó weboldal: http://www.libri.hu/konyv/eletbolcsesseg.html?p_id=5728
A tételről írt vélemények
:
:Írja meg véleményét a fenti tételről! Egy felhasználó csak egy véleményt írhat, min. 600 karakter terjedelemben. Kérjük, más véleményére itt ne reflektáljon!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
Vélemény írásához be kell jelentkezni!
Ütköző zóna
Itt írhat a tételről és a véleményekről is (max 300 karakterig). Regisztrálni nem kell, többször is hozzászólhat!


Az életbölcsesség talán a filozófia legnépszerűbb műfaja, közvetlenül vagyunk érintve, hisz kit ne érdekelne, hogyan lehet boldogan élni, milyen a helyes viselkedés, ha mások az agyunkra mennek, vagy hogyan készüljünk a jó halálra. Csakhogy az efféle észosztásokkor nem árt, ha mentorunk kellemes, jóakaratú ember, aki igyekszik kellőképp diszkréten megmondani a tutit, ezért is olyan népszerű talán Seneca. Nem úgy azonban imádott filozófusom, a jó öreg Schopenhauer, aki már az első oldalakon igyekszik elriasztani olvasóját, és mint fő művében, A világ mint akarat és képzetben, előbb néhány olvasmányt ajánl tanulmányozásra, a jobb megértést elősegítendő (természetesen magát ajánlja, esetleg Kantot).
Dörzsölt lévén, nem tántorított el a keresetlen hang, tovább olvastam Arthur szövegét és mondhatom, a műfaj egyik gyöngyszeme ez. Schopenhauer előbb az ember egyéniségének elsőrendű fontosságáról értekezik, szerinte ugyanis a jellem, a vérmérséklet adott és meg nem változtatható, csak a nagyon kivételes szorgalommal megáldott embereknek sikerülhet magukat racionális módon idomítani. A legboldogtalanabb az az ember, aki folyton ki akar bújni önmagából és képtelen elfogadni személyiségét. Schopenhauer, Epiktétoszhoz hasonlóan, azt tanácsolja, hogy mindig érjük be önmagunkkal és igyekezzünk csak olyan dolgokhoz ragaszkodni, ami tőlünk függ, mi magunk lehetőleg ne függjünk semmitől és senkitől. Oldalakon keresztül olvashatunk a magány apoteózisáról és filozófusunk szenvedélyes szavakkal ostorozza a társaságot, mondván ott csakis haszontalan, lapos, üresfejű emberek gyülekezhetnek. Legjobb, ki se mozdulni és kutyát tartani (Schopenhauer nagy kutyabarát volt, ő hozta divatba a pudlit). Legfontosabbnak tartja az egyéniség kibontakozására a függetlenséget és a szabad időt, amit persze csak kevesen tudnak hasznosan eltölteni („Mert mindenkinek annyit ér a szabad ideje, amennyit ér ő maga. ”).
A teljes szöveg itt olvasható:
http://konyvkukac.freeblog.hu/archives/2009/08/28/A_mizantrop_eletbolcsessege/
Cotta78 10 pontot adott a tételre.