publikálás: 2009.08.26 10:06
hasonló tételek:
Paulo Coelho: A győztes egyedül van
Agota Kristof: Tegnap
Both - Csorba: Források (Természet-tudomány-történet I.)
Terebess Gábor: Folyik a híd
Moldova György: Kádár János I-II.
Salman Rushdie: A firenzei varázslónő
World Digital Library (WDL) - Digitális Világkönyvtár
Albert Sánchez Pinol: Hideg bőr
Philip K. Dick: Figyel az ég
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka
Paulo Coelho: A győztes egyedül van
Agota Kristof: Tegnap
Both - Csorba: Források (Természet-tudomány-történet I.)
Terebess Gábor: Folyik a híd
Moldova György: Kádár János I-II.
Salman Rushdie: A firenzei varázslónő
World Digital Library (WDL) - Digitális Világkönyvtár
Albert Sánchez Pinol: Hideg bőr
Philip K. Dick: Figyel az ég
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka
statisztika:
megtekintve: 646 alkalommal
értékelve: 5 alkalommal részletek:
megtekintve: 646 alkalommal
értékelve: 5 alkalommal részletek:
1 x 10 pont
4 x 9 pont
4 x 9 pont
Főoldal > 07. Kultúra > Könyv, irodalom > Művek
Móricz Zsigmond: Rokonok
![]() |
Oldalszám: 364 p.
ISBN: 9630780372
Kötés: kemény kötés
Kopjáss István egy nap arra ébred, hogy megválasztották Zsarátnok főügyészének. Kultúrtanácsnokként - más szóval utolsó senkiként - dolgozott addig a városházán, s most, hogy a jó szerencséje és a forgandó véletlen ilyen magas pozícióba juttatta, minden szebbnek tetszik körülötte: egyszeriben a felesége is vonzó szépasszonnyá válik, a városban mindenki előre köszön és gratulál neki, s kínban született frázisát - hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon - mélyenszántó bölcsességként ismételgeti boldog- boldogtalan. Kopjáss, ez a se okos, se buta, de a maga módján tisztességes és idealista gondolkodású ember nagy reményekkel vág neki új munkájának: a törvényesség őre lesz a városban, s kitartó munkával - ha a polgároknak mindig elmondják, mire költik a pénzüket - talán még azt is el lehet érni, hogy a magyar ember szívesen fizesse az adót, s önzetlen örömmel szemlélje a köz boldogulását. A hatalom édességét azonban hamarosan megkeserítik az innen-onnan előbukkanó rokonok, akik most mind Kopjáss pénzét s befolyását lesik, s még inkább az új főügyész előtt lassanként feltáruló igazság: a kéz-kezet-mos panamázások kibogozhatatlan szövedéke. Móricz először 1930-ban, majd átdolgozott formában 1932-ben megjelent regénye azóta klasszikus példázattá vált, amely örökérvényűen mutatja be a hatalom mámorát s az aljasító körülmények közé került egyszerű ember vergődését. Bár a Rokonok csak egy pillanatkép az 1920-as évek végének Magyarországáról, a kórképet ma is hátborzongatóan pontosnak érezhetjük. Kötetünkben a regény mellett a belőle készült színpadi művet is közöljük: a komor hangulatot Móricz itt derűs elemek sokaságával oldja fel, s a regényben sodró realizmussal ábrázolt gondolatot itt pörgő, komikus jelenetekkel, lenyűgöző dramaturgiai profizmussal közvetíti, bizonyítva, hogy a színpadi műfajnak is újító, nagy mestere volt.
Kapcsolódó weboldal: http://www.libri.hu/konyv/rokonok-7.html?p_id=5728
Vélemények 

Írja meg véleményét a fenti tételről! Egy felhasználó csak egy véleményt írhat, min. 600 karakter terjedelemben. Kérjük, más véleményére itt ne reflektáljon!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
vélemény írásához be kell jelentkezni
Ütköző zóna
Itt írhat a tételről és a véleményekről is (max 300 karakterig). Regisztrálni nem kell, többször is hozzászólhat!


Kellemetlen, már-már kínos regénye a magyar irodalomnak Móricz Rokonok-ja, amely brutális módon húzza rá a vizes lepedőt, teregeti ki a szennyest, találja fején a szöget vagy ha tetszik rántja le a leplet a magyar politika éretlenségéről, a felelős politikai gondolkodás teljes hiányáról és a korrumpálódás általános voltáról. Olvasom ezt a regényt, amely egy alföldi kis városka, a beszédes nevű Zsarátnok belső ügyeiről szól egy ifjú titán, az új főügyész megpróbáltatásain keresztül és kínlódok, vakaródzok, izzadok: mert hát ez annyira ismerős. Hogy Magyarország egy az egyben Zsarátnok, egy saját hamvába holt hely – talán pesszimistán hangzik, de kétségtelen, elég egy Híradót végignézni, hogy ne Móricz regényének egy-egy lapja köszönne vissza: a felső vezetők panamákba, már-már maffiákba állnak, eszméletlen hiteleket csikarnak ki Angliától, Amerikától, amelyből persze villasort építenek, a sertéstenyésztőbe invesztált összegeknek nyoma kél, s miközben százezrekkel dobálózik a polgármester és a helyi takarék vezetője, elmarad a csatornázás, a járdaépítés és a környékbeli tanyák csoportosítása, infrastrukturális összekötése.
Teljes szöveg itt olvasható:
http://konyvkukac.freeblog.hu/archives/2009/08/24/Fejen_a_szoget/
Cotta78 10 pontot adott a tételre.