Marrakech | 2009.08.16 12:59 | hasznosság: hasznos (85.7%)

Az emberi butaság nem ismer határokat...

Ebben a hírben mindkét emberi felet el kellene ítélni, az egyiket "jószándékból elkövetett természetkárosítás" miatt – sajnos ilyen jogi fogalom szerintem nem létezik –, a másikat pedig rágalmazás miatt – bár nem hiszem, hogy az állatokról megfogalmazott negatív kép ennek minősülne. Így aztán mindenki szabadon lófrálhat – csakúgy, mint a harmadik fél, a nyércek, akiknek a szerencsétlen áldozat szerepe jutott.

A helyi polgármester mondatához azt hiszem, nem is nagyon kell semmiféle megjegyzést tenni. Tipikus példája annak, hogy az emberekben általánosan milyen negatív kép él a ragadozókról, milyen előítéletekkel viseltetnek irántuk. Az ilyen emberek számára minden állat, amely biológiájából fakadóan élő állatot zsákmányol, és annak húsával táplálkozik, rossz, gonosz, veszélyes, irtani való fenevad. Függetlenül attól, hogy a ragadozók valójában milyen fontos szabályozó szerepet töltenek be az ökoszisztémában.

Ami ebben a hírben bennem sokkal inkább negatív érzéseket kelt, az az aktivisták tette. Ebből látszik, hogy a mellüket döngető, magukat az állatvilág megmentőiként aposztrofáló, harcos sötétzöldek mennyire híján vannak azoknak az ismereteknek, amelyekért állításuk szerint ringbe szállnak, mennyire szemellenzős módon ténykednek, a fejükbe véve valamit, mondván, hogy ők ezzel megmentik a világot a rossz és gonosz emberektől – aztán amikor végrehajtják, ők, a nagy állatvédők, tulajdonképpen természeti katasztrófát idéznek elő...

Bizony, ez nem túlzás! A prémtelepeken ugyanis amerikai nyérceket tartanak, tehát már ez a tény rámutat arra, hogy a szabadon engedésük nemkívánatos cselekedet, hiszen az elmúlt évszázadokban már nagyon-nagyon sokszor bebizonyosodott, hogy egy-egy nem őshonos faj megjelenése milyen pusztításokat eredményez a természetes életközösségekben. Jelen híradás szerint mintegy 3.000 amerikai nyérc él most szabadlábon Görögországban. 3.000 példány pedig igencsak jelentős szám egy ragadozó fajból kis területen, melyekre általánosan a kis egyedsűrűség szokott jellemző lenni. Így aztán Görögország faunájára komoly veszélyt jelent a sötétzöldek eme tette, hiszen a nyércek számára zsákmányt jelentő kisemlősök (mondom kisemlősök, és nem bárány méretűek), madarak, hüllők, kétéltűek, halak, csigák, ízeltlábúak – és tulajdonképpen minden kistermetű állat, amit csak el tudnak kapni – egyedszáma várhatóan jelentősen lecsökken, hiszen 3.000 nyércnek igen jelentős a táplálékigénye. A helyi, őshonos kisragadozók számára, akik szintén ezekkel a zsákmányállatokkal táplálkoznak, konkurenciát jelentenek a szabadon eresztett nyércek, így az ő számuk is drasztikusan csökkenhet. De lehetne még sorolni, hogy miért jelent veszélyt egy új faj megjelenése egy adott életközösségben. És ugye akkor még nem beszéltünk arról, hogy az állatok nem ismerik az országhatárokat, így – mivel egy görögországnyi terület minden bizonnyal nem képes fenntartani 3.000 nyércet (akik egyébként Európában vidáman megélnek, és problémamentesen szaporodhatnak is majd) – elindulnak, és megjelennek a környező országokban is, hasonló károkat okozva...

Marrakech 1 pontot adott a tételre.