Svédország fővárosa, egyben legnépesebb települése. Lakosainak száma 2004-ben 761 721-volt, a külvárosokkal 1 695 946 volt (a teljes metropolisz neve: Stor-Stockholm, vagyis „Nagy-Stockholm”. A kormányzat (Riksdag) és a király székhelye.

Maga a város tizennégy szigeten terül el, ahol a Mälaren-tó a Balti-tengerrel találkozik. Sőt, a város központja is vízen fekszik. Az alacsonyan fekvő település legmagasabb természetes pontja a "Viking-dombok" Vårbergnél, 77 méterrel a tengerszint felett.

Az első írásos emlék Stockholmról 1252-ből származik, ekkor egy fontos vasérc-kereskedelmi központként említik. A várost állítólag Birger Jarl viking uralkodó alapította azért, hogy Svédországot megvédje a gyakori tengeri támadások ellen, és hogy megállítsa Sigtuna városának fosztogatását a Mälaren tavon. Ennek köszönhetően az első épülete egy erődítmény volt, amely a Gamla Stan nevű sziklás szigetről a Mälaren és a Balti-tenger közti fogalmat ellenőrizte. A kedvező klímának és földrajzi adottságoknak köszönhetően a település gyorsan fejlődött. Albert svéd király 1388-ban emelte városi rangra, sőt, már 1419-ben Svédország fővárosa lett. Szoros kereskedelmi kapcsolat épült ki a Hanza-városokkal, köztük Lübeck-kel, azok kereskedői vámmentesen hozhatták áruikat, sőt, maguk is letelepedhettek a falakon belül. Az Óvárosban még ma is álló St. Gertrudis templomot az ideköltöző németek építették. A Baltikum feletti svéd hegemónia megszerzésévével a város tovább fejlődött, az „észak Velencéje” címet is kiérdemelte.

A Belvárosban, vagyis a Gamla Stan szigeten álló, barokk stílusú Királyi Palota (Stockholms slott) az egyetlen uralkodói székhely a világon, amely nyitva áll a látogatók előtt. Rögtön mellett, egy másik szigeten látható a Parlament, a Riksdag. A közelben tekinthető meg az 1923-ban emelt stockholmi Városháza, amelynek épülete ma már egyik fő jelképe a városnak.

A hatalmas Djurgården-sziget nagy részét parkok borítják. Itt van a város múzeumnegyede, többek között a világ első szabadtéri múzeuma, az 1891-ben alapított híres Skansen. Mostanáig több mint 150 épületet (a középkortól a 19. századig) hoztak ide Svédország minden részéből, tanyaépületeket, műhelyeket, melyek ma is működnek. A Nordiska Múzeum Svédország művelődésének történetét mutatja be, továbbá népművészeti emlékeket. A szigeten kisebb állatkert, szabadtéri színpad, kilátótorony és természetesen számos vendéglő is van.
És itt látható a tengerből kiemelt 17. századi Vasa csatahajó, mely sosem vett részt tengeri csatában: 1628-ban, amikor első próbaútjára indult, 64 ágyúval a fedélzetén, teljes felszerelésével és legénységével együtt elsüllyedt a stockholmi kikötőben. 333 évig pihent 35 méter mélységben a tenger fenekén, míg 1961 májusában felszínre hozták. Helyreállították, körbeépítették, és most múzeumhajóként látogatható.

A Modern Képzőművészeti Múzeum Skeppsholmen szigeten fekszik, amely maga is egy óriási kiállítóterem: tágas, üde zöld pázsitfelületeken műalkotások sorakoznak. A világ leghosszabb művészeti galériája azonban a föld alatt található: a T-bana, azaz a föld alatti vasút száz sziklába vágott állomását ismert művészek alakították ki vagy díszítették műveikkel.

Stockholm egyik legszebb parkja a Kungsträdgården (Királyi Park), amely a Királyi Palotával szemben található. Az Óvárosban áll a világ egyik legrégibb banképülete, ma a Svéd Bank működik benne. A közelben emelkedik a székesegyház, a város legrégibb (13. századi) kőépülete, a svéd királyok koronázótemploma. Az Óvárosban találjuk a város legrégibb terét, a Stortorgetot, egyik oldalán a Tőzsdepalotával (Börsen). A keskeny sikátorokban műemlékházak, ódon boltocskák sorakoznak.

Kapcsolódó weboldal: http://www.stockholm.se/

Kapcsolódó település, ország, tájegység: Svédország