joszif | 2009.11.06 15:58 | hasznosság: hasznos (66.7%)

Gyermekkorom igen kedvelt figurája meg kell, hogy mondjam most is az egyik kedvencem. Persze mondhatják, amit szerettünk gyermekként, arra törvényszerû, hogy felnõttként is szeretettel fogunk gondolni. De ez nem így van. Meg kell, hogy mondjam én is értetlenül, állok e jelenség elõtt. Annak idején nem hagyhattunk ki egyetlen Bud Spenceres filmet sem. Az egész család képes volt hosszú sorokat kiállni a mozik jegypénztáránál, csak hogy lássuk a kedvencünk legújabb pofozkodásait, és együtt örültünk hogy egyetlen csirkefogó sem úszta meg hatalmas taslás nélkül. Most meg halálosan idegesít, ha a tévében meglátom, és már kapcsolok is el, miért nem tudom a választ. Érdekes a Colomboval és a Mekk Elekkel mért nem vagyok így, ezeket a mai napig szívesen megnézem. Az én drága Mekk mesterem, aki tényleg mesteri kályhát rak a medvéknek, csak az a baj hogy az anyaghoz kellett a tetõcserép és a macik nem igazán értékelték a havat a nyakukba. Ajaj, a kecskének már megint inalni kell. Errõl meg a nagysikerû Indul a bakterházból, Regös Bendegúz bölcselete jut eszembe. „Nem volt nékem világéletemben soha semmilyen sürgõs dolgom, mégis szaladtam annyit!” Hát persze a csõsz elöl! Mekk meg az elégedetlenkedõ kuncsaftok elöl, ugye? Az is eszembe jutott, hogyha még maradt volna pár cégér, a tehénkéig bezárólag, hát Meki, benevezhetett volna az olimpiára száz gyorson. Gyere kecske, nyerd meg, vesszen az ellen!

joszif még nem pontozta a tételt.

Otto Katz tábori lelkész | 2009.10.28 16:07 | hasznosság: hasznos (100%)

Gyerekkoromban soha nem nézhettem annyi mesét, amennyit szerettem volna; esténként volt egy, szombat délelőtt meg három. A technika csodáinak és gyerekeimnek köszönhetően mostanában bepótolhatom minden elmaradásomat: Rumcájsz, Lolka és Bolka, Magyar népmesék, Vizipók-csodapók, A legkisebb ugrifüles – kívülről tudom mindet. Régen az egyik legnagyobb csemege a Mekk Elek, az ezermester volt, és most is ez a kedvencem. Ez a főként mókás és bájos, ugyanakkor enyhén groteszk bábfilm szerintem a (magyar) mesegyártás egyik csúcspontja. Rajongok a jópofa, bumburnyák figurákért, Romhányi József nyelvi bravúrjai – a betétdalokat különösen kedvelem – pedig egyszerűen fenomenálisak. Azon túl, hogy egy nagyon humoros és szórakoztató mese, a Mekk Elek számomra mélyebb jelentéstartalommal is bír. A kontár kecskét atyamesteremként, szellemi vezetőmként tisztelem: én is hasonló észjárással (ti tartjátok, és én aláfalazok) és kézügyességgel megáldva feszülök neki a fúrásnak-faragásnak. Jó tanítványhoz illően azonban meghaladtam a mestert, hiszen amikor Tehén Helénnek ruhát készít, róla kiderül hogy egyvalamihez azért mégis csak ért.

Otto Katz tábori lelkész 10 pontot adott a tételre.