A hagyomány szerint a fáraók szent macskájától származik. Az tény, hogy a rómaiak hasonló macskákat vittek Egyiptomból Angliába, ahol a fajta a kialakult, és a régi egyiptomi freskókon ábrázolt macskák is hasonlítanak rá.
A fajta hivatalos standardja 1929-ben készült el Angliában, de már 1883-ban említést tettek róla egy macskaszépségversenyen.

Leírása:
Közepesen hosszú, elegáns, erős, rugalmas, jól fejlett erős izomzatú. A hosszú farok tőben vastag, elkeskenyedő. Lábai hosszúak, izmosak és kecsesek. Mancsa kicsi és ovális. Nyaka karcsú.
Feje módosult ékalak, körvonala kissé kerekített. Álla erős, orra közepesen hosszú, profilja enyhén ívelt.
Fülei széles alapúak, nagyok, oldalt tűzöttek, végük mérsékelten lekerekített. Fülpamacs és "ujjlenyomat" kívánatosak.
Szemek nagyok, ragyogóak és kifejezők, enyhén mandulavágásúak, egymástól távol helyezkednek el. Színük tiszta, intenzív borostyán, vagy zöld. Az ezüst változatoknál a zöld a kívánatos.