Otto Katz tábori lelkész | 2008.12.05 18:46 | hasznosság: átlagos (62.5%)

Jó kis írás. Nem értek egyet ugyan vele, de akkor is tetszett, mert elgondolkodtató, és egy igen izgalmas témával foglalkozik, amiről ráadásul csak ritkán lehet olvasni.

A poszt veleje az a brutális, első olvasatra minden site-tulajdonos inait megrezegtető szentencia, hogy „nincsenek későn érő startupok”. Uhh, ez bizony kemény. Viszont szerintem nem igaz, mert túl sarkos, általánosító.

Először is vannak olyan sztorik, pl. az iwiw, a Vatera és az Amazon.com lassú felfutása (az Amazont 94-ben alapítottak, és a 2003-as évet zárta először nyereséggel), amelyek fél kézzel kirántják a szőnyeget a hipotézis alól. Számomra pont azt mutatják, hogy egy site felpörgetéséhez ugyanúgy kell a véreset húgyozás az erőlködéstől + türelem + szerencse kombó, mint bármilyen más biznisz beindításához.

A felhasználóknak vagy tetszik vagy nem állítás igaz. Bizony nagyon nehezen tervezhető, hogy milyen marhaságra fog ráharapni a tömeg. Viszont ez a kiszámíthatatlanság, ez az irracionális szál magába foglalja azt is, hogy ami ma nem tetszik, az lehet, hogy holnap tetszeni fog.

Itt jön be a képbe, amiről nem szól a cikk, és ami miatt nem lehet egy kalap alá venni a startupokat, hogy mikorra várja az ötletgazda-tulaj a jövedelmet. Ha minden lóvéja benne van, és már zsemlét, meg sajtos párizsit sem tud venni, vagy egy türelmetlen befektetői kör rugdalja az ülepét, akkor nincs mese, ha nem tud rövid idő alatt látványos eredményeket produkálni, akkor le kell húzni a rólót.

Ha viszont mondjuk tőkegyenge, de korlátainak tudatában levő, eleve lassú építkezésre berendezkedő side projektről van szó, ami nem visz el sem túl sok lóvét, időt és energiát (esetleg még hobbiként is fungál), és a tulaj nem bánja, ha csak 6–8 év múlva jön a pénz, akkor minek adná föl az első kudarcokkal szembesülve? Annál is inkább, mert véleményem szerint a gyors felfutás lehetősége a piac telítődése miatt egyre inkább a múlté. Mivel egyre több mindenből lehet válogatni, sokkal több idő kell, míg odaszokik a user egy oldalra, mint mondjuk öt évvel ezelőtt.

Szóval bonyolult dolgok ezek, de elmélkedéseim végén oda jutottam, hogy önmagában sem az „ami nem megy, azt nem kell erőltetni”, sem a „kaparj kurta neked is jut” varázsige nem rejti a „Mikor kell egy szájtot bezárni?” kérdésre a választ. Tuti recept, egyszerű megoldás, mint általában, itt sincs.

Otto Katz tábori lelkész 7 pontot adott a tételre.