tarkamacska | 2008.09.03 23:45 | hasznosság: hasznos (66.7%)

Újra itt van Ferrante! Mindenhol az első mondatok között szerepel vele kapcsolatban, hogy személyét titok fedi. A legkevésbé sem érdekel, kicsoda Ferrante, de az biztos, hogy számomra az egyik legérdekfeszítőbb író, akinek a könyve az utóbbi 2-3 évben a kezembe került. Ilyen mélyen, ilyen kínos női témákat kevesen tudtak eddig megírni.

Ferrante főhőse egyfajta modern Anna Karenina, aki elsodródik gyermekeitől, elveszti a szerelmet és már nincs hol megkapaszkodnia. Külsőleg a lehető legdisztingváltabb, érett, csinos nő, de belül egy cseppnyi harmóniát sem találunk csak rontást. A regénybeli hasonlattal élve, mint egy gyönyörű, de belül már rothadásnak indult gyümölcs.

A könyv egyetlen mozdulat története, balesete apropóján mesélni kezd nyaralásáról, de a történet szála egyre csomósabb, feltűnnek a gyermekkori emlékek, a régmúlt keveredik a közelmúlttal. A gyermekkorában ért traumát, anyja elutasítását nem tudta feldolgozni, anyasága traumájának fordított irányú ismétlődése. Nyaralása alatt kívülállóként, de mégis nagyon közelről lehet tanúja egy rendkívül szoros és szeretetteljes anya-lány kapcsolatnak, mely először csodálattal, majd irígységgel és bosszúvággyal tölti el. Egy strandbéli jelenet után, ahol látja a kislányt babájával játszani, aki a babát fals felnőtt és nyafogó gyerekhangon szólaltatja meg, szembesül saját lányaival való visszás magatartásával, tehetetlenségével és szeretetlenségével.

Kislányait nevelve, saját anyaságát nyűgként, aggódásként, a végső kimerülés határán egyensúlyozva élte meg. Munkája (az irodalom), egy kiüresedett házasság és a kötelességként cipelt anyaság között való folyamatos őrlődése folyományaként lányait már végleg elvesztette. Gyermekkorukban ő hagyta el lányait, felnőve azok hagyták el őt. Egy földrésszel arrébb költöztek, és (telefon-)kapcsolatuk csak egymás bosszatásában és kínzásában merül ki. Saját sorsának felfejtése közben a strandon megismert fiatal anyába kapaszkodik, de ahelyett, hogy felemelné, majdnem lerántja.

Ferrante ideges és nyugtalan prózája nem könnyen emészthető és megérdemli a hírverést. Nem csak egy olvasásra érdemes.


tarkamacska 10 pontot adott a tételre.