Az ÁSZ logója

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az állam legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, amely kizárólag a törvényeknek és az Országgyűlésnek van alárendelve.

Az Állami Számvevőszék 1870-ben jött létre, majd a neve később, 1914-ben Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszékre (LÁSZ) módosult. Már akkor is a kormánytól független, önálló hatáskörű szervezetként ellenőrizte a közpénzekkel és a közvagyonnal való gazdálkodást. Az állami vagyon és az államadósság ellenőrzése kapcsán vizsgálta az állami pénzalapokat és az állami költségvetési támogatásokat felhasználó szervezeteket. Elkészítette az állami költségvetés felhasználásáról szóló zárszámadást, és arról jelentést nyújtott be az Országgyűlésnek. A szervezetet 1949-ben megszüntették.

Az 1980-as években felgyorsuló demokratikus változások eredményeként az 1989. október 23-i alkotmánymódosítással jött létre újra. Az 1989. évi XXXVIII. törvény szabályozza részletesen az ÁSZ jogállását, feladatait és hatáskörét, illetve szervezetét, az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat. A számvevőszéki törvényben foglalt általános ellenőrzési felhatalmazást további mintegy 30 törvény részletezi.

Az Állami Számvevőszék elnökből, alelnökökből, főtitkárból, vezetőkből, számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, ügykezelőkből és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottakból áll. Az ÁSZ elnökét és alelnökeit az Országgyűlés 12 évre választja, akik megbízatásuk lejártával újra válaszhatóak. Az ÁSZ szervezeti felépítését és éves költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzi:

1. az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését; a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást;
2. a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, valamint a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását;
3. az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét;
4. az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket (intézményeket), valamint az állami költségvetésből nyújtott támogatás vagy az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ideértve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél;
5. az államháztartás alrendszereinek körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását;
6. a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét (az ellenőrzés arra terjed ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyűlése határozatainak megfelelően működik-e);
7. a pártok gazdálkodást.

Az ellenőrzések gyakoriságát az Állami Számvevőszék elnöke határozhatja meg, ezekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni, de az nem tartalmazhat államtitkot és szolgálati titkot, valamint törvény által védett egyéb titkot. A vizsgált magánszemély, jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szerv felelős vezetőjének neve és az ellenőrzés során vizsgált tevékenységgel kapcsolatba hozható személyes adata közérdekű adatnak minősül és a jelentésben nyilvánosságra hozható, illetőleg egyéb módon hozzáférhetővé tehető . Az Állami Számvevőszék elnöke felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek az általa benyújtott jelentés adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és helytállóságáért.

(Forrás: Magyarorszag.hu)

Kapcsolódó weboldal: http://www.asz.hu