Belizár | 2009.07.09 17:36 | hasznosság: hasznos (100%)

Vannak dolgok, amelyekről mindenki úgy gondolja, hogy ért hozzájuk. Most nem az orvosi rendelőben egymás nyavalyáin élvezettel csámcsogó vénasszonyokra gondolok, akik kapásból sorolják a gyógymódokat, és a normál ember számára megjegyezhetetlen gyógyszerek javallatait. Sokkal inkább a kultúra egyes területeire, amelyek a külső szemlélő számára a józan paraszti ész logikája szerint működnek, tehát némi magabiztossággal bárki elboldogul velük. Persze, ez így nem igaz, ki is derül mindig a balgaság, előbb vagy – ha nincs akkora szerencse - utóbb.

Az állatkertészet is a fent említett körbe tartozik, tulajdonképpen mindenkinek van véleménye róla, meg arról is, hogy kellene működnie. Köze nincs szakmákból törekednek belecseppenni, romantikus, sokszor a gyakorlatiságtól fényévekre száguldó elképzelésekkel. Való igaz, oskolában sem tanítják, legalábbis nálunk. Viszont a világ kulturáltabb felén már régen felismerődött, hogy ez egy szakma, ráadásul igen nagy lefedettséggel a tudományok különböző területeit tekintve, zoológiától a pszichológián keresztül a pedagógiáig. Ami pedig tudomány, ott kutatásnak is kell lennie, amely meghatározza a fejlődési irányt, az egyes döntéseket. A ZooLex ennek jegyében született, egy olyan tudásbázis létrehozására, amelyből csemegézhetnek az állatkerti szakemberek. Egy olyan területet választottak, amelyek költségvetését és megjelenését tekintve a legmeghatározóbbak egy állatkertben: az állatbemutatókat, vagyis kifutókat, házakat.

Mert egy állati lakóhely építése nem úgy működik, hogy kimérünk egy nagy területet, belerakunk egy csomó fát, meg legyen egy ház is, kicsit kipingáljuk, aztán jóccakát! Tömkelegével láthatjuk a régmúlt építkezéseinek típushibáit, amelyekről maguk az állatok bizonyították be alkalmatlanságukat. De ugyanúgy alkalmatlan az a bemutató, amely a látogatók számára teljesen élvezhetetlen, kevés ember nyugtat meg az a tudat, hogy a tigris jól érzi magát a bokor aljában, ha nem lát belőle semmit, pedig már a bejárat óta gombolják le róla szisztematikusan a lóvét. Ekkor biztos nem a tigrisek természetvédelmi helyzetén fog elmélkedni… És persze vannak jó megoldások is, amelyeket nem szégyen másolni. A ZooLex alapötlete ezért nagyon jó, és tényleg hasznos segítség annak, aki nem csak a saját feje után hajlamos száguldani. No, de lássuk, hogy a végeredmény miként muzsikál.

Kezdjük design-nal, és a barátsággal a felhasználó irányába. Az állatkertészet progresszív műfaj, amelyről – sajnos - a ZooLex nem hajlandó tudomást venni. Tulajdonképpen semmit sem változott, amióta megjelent, ronda és unalmas. Jó, nem várja el az ember egy ilyen mélyszakmai oldalról, hogy csillogjon-villogjon, de azért ilyen rondának sem kötelező lennie! Túltéve magunkat a kezdeti sokkon, viszonylag gyorsan eljuthatunk a galériáig, a bemutatók sorával. Itt sem történt túl sok változás az elmúlt 9 évben, keresni elég nehézkes benne. Egy adatbázison alapuló rendszernek komolyabb keresőfelület dukálna a Google searchnál. Az egyes bemutatók részletesek, már könnyebben áttekintők, a megjelenítés azonban továbbra is az Internet hőskorát idézik. A továbbiakban van egy teljesen felesleges játék is, amelyben egy részlet alapján kell kiválasztani, milyen kifutót látunk (külön élvezet, ha csak egy látogató fejét látjuk…).

A gyenge megjelenítés már csak azért is sajnálatos, mert a tartalom nagyon erős. Tényleg részletesek a leírások és logikus a kiválasztott szempontrendszer. Nagyon sok értékes kutatási anyaghoz, leírt gyakorlati tapasztalatokhoz lehet hozzájutni a honlapon keresztül – abszolút szabadon. Szinte kötelező olvasmánya kellene lennie nemcsak az állatkertészeknek és amatőr állatkertbolondoknak, hanem az építészeknek is. És persze azoknak, akik börtönnek tartva ostorozzák az állatkertek világát, némi csipakinyitásul, mi ellen is harcolnak.

Ezt a honlapot tehát csak jól ki kell pofozni, rendes, felhasználóbarát adatbázis-kezelő felületet programozni hozzá. Hiányzik róla egy jó szakmai fórum, nem csak innen, hanem úgy általában is a világhálón, de ide nagyon illene. Inkább, mint az a bugyuta „zuzzle”.

Végpontszámot nehéz így adnom, a tartalom 10-es, de a honlap jó, ha 3-as. A bennem lévő jóindulat a 6,5-et inkább fölfelé kerekíti…

Belizár 7 pontot adott a tételre.