Otto Katz tábori lelkész | 2008.08.31 16:29 | hasznosság: hasznos (100%)

Varég ravaszság, tatár kegyetlenség, keleti szláv impotencia, no meg alakoskodás bizánci módra. Ezen a négy keréken gurul az az otromba, nem kimondottan felhasználó-, akarom mondani alattvalóbarát gépezet, amit úgy hínak, hogy Oroszország. Négy kereke olyan furmányos kombót alkot, ami érthetetlen, félelmetes tákolmánnyá teszi nemcsak a civilizált ember, hanem a belsejében zötykölődő írástudók szemében is. Erről tanúskodik Szorokin könyve, aminek különös aktualitása volt amikor olvastam, hiszen alighogy belekezdtem, a szörny-taliga elkezdte nyomorgatni Grúziát.

Szorokin ötlete – Oroszország jövőjére rávetíteni a Rettegett Iván korabeli viszonyokat – nem rossz. Valljuk be, van alapja, hiszen akárhányszor meglátja az ember Putyint, egyből az ugrik be, hogy miért nincs még ezen rajt a Monomah tökfödő. Nemcsak az ötlet tűrhető, hanem a kivitelezés is: míg az efféle utópiák-ellenutópiák olvasását gyakran csak politikai aktualitásuk teszi élvezetessé, addig Szorokin elég jó író. Tűrhetően, többé-kevésbé izgalmasan önti formába a kitalált futurisztikus-achaikus-szürreális világot, ügyelve arra, hogy – az író posztmodern titulusa ellenére – átlagos olvasó is fogyasztani tudja a regényt: van eleje, vége, lineáris cselekménye stb.

Igaz, a high-tech fícsör olyan, mintha Verne Gyula írta volna, amin egyrészt nem kell csodálkozni, másrészt Szorokin tanulmányozhatta volna mondjuk Bret Easton Ellist, hogy hogyan kell csinálni az ilyesmit. A múltidéző vonal-hangulat viszont ül: prikázok, sztrelecek, opricsnyikok (ahogy a Walter Mária-féle törikönyből beseggeltük), parttalan bunkóság, kvasz, pravoszláv szemforgatás és felsőbbrendűség – ebben a műfajban Szorokin brillírozik, amin szintén nincs mit csodálkozni, mert ezek szerintem nagyjából most is ebben élnek.

Szorokint nagy botránykeverőnek és szenzációnak titulálják, amitől nem kell hasra esni, mert minden írót így adnak el. Elismerem persze, hogy vannak a könyvben olyan részek, amelyektől a régi vágású oroszok valószínűleg állatira berágtak, de európai, amerikai irodalomfogyasztónak ez bakfitty, minket már nem lehet kiakasztani. A riogatás ezért ne tartson vissza senkit, aki pedig csak a durva részek miatt szeretné elolvasni, az ne fáradjon.

Katarzis nuku, de ha valakit érdekel az orosz irodalom, történelem, politika, annak egy olvasást simán megér.

Otto Katz tábori lelkész 6 pontot adott a tételre.