publikálás: 2008.06.30 19:03
hasonló tételek:
Vuvuzela tiltás?
Minden idők legbizarrabb öngólja!
Übergagyi az RTL Klub (a Fókusz nagy mellényúlása)
Aranycsapat musical
FIFA 11
A Fradi marad az NB II-ben
Koman Vladimir
Bronzérmes lett a magyar csapat az U20-as Labdarúgó Világbajnokságon
Magyarország - Törökország: 0–3 (0–0)
Huszonkét éves korában elhunyt Roberto Antonio Puerta
Vuvuzela tiltás?
Minden idők legbizarrabb öngólja!
Übergagyi az RTL Klub (a Fókusz nagy mellényúlása)
Aranycsapat musical
FIFA 11
A Fradi marad az NB II-ben
Koman Vladimir
Bronzérmes lett a magyar csapat az U20-as Labdarúgó Világbajnokságon
Magyarország - Törökország: 0–3 (0–0)
Huszonkét éves korában elhunyt Roberto Antonio Puerta
statisztika:
megtekintve: 524 alkalommal
értékelve: 5 alkalommal részletek:
megtekintve: 524 alkalommal
értékelve: 5 alkalommal részletek:
1 x 9 pont
3 x 8 pont
1 x 7 pont
3 x 8 pont
1 x 7 pont
Főoldal > 04. Sport > Labdajátékok > Labdarúgás
Labdarúgó Európa-bajnokság - 2008
![]() |
Ausztria
Csehország
Franciaország
Görögország
Hollandia
Horvátország
Lengyelország
Németország
Olaszország
Oroszország
Portugália
Románia
Spanyolország
Svájc
Svédország
Törökország
A harmadik helyezést Oroszország és Törökország csapatai érték el. A Spanyolország és Németország játszotta döntőt 1-0-ra az ibériai csapat nyerte, és lett a bajnokság aranyérmese.
Vélemények 

Írja meg véleményét a fenti tételről! Egy felhasználó csak egy véleményt írhat, min. 600 karakter terjedelemben. Kérjük, más véleményére itt ne reflektáljon!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
vélemény írásához be kell jelentkezni
Ütköző zóna
Itt írhat a tételről és a véleményekről is (max 300 karakterig). Regisztrálni nem kell, többször is hozzászólhat!


Bár a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság immár közel másfél hónapja véget ért, ráadásul a mai naptól a világ már az idei év következő (egyben a legnagyobb) sporteseményére, a pekingi ötkarikás játékokra figyel, azért engedtessék meg nekem, hogy kicsit visszaemlékezzem a svájci-osztrák közös rendezésű foci EB-re.
Magáról a rendezésről nem tudok mit mondani, hiszen nem a helyszínen, csak a televízió képernyője előtt követtem figyelemmel az eseményeket, így maradjunk konkrétan a mérkőzéseknél, az eredményeknél. Kezdjük azzal, hogy a csoportmérkőzések első két köre többségében látványos, élvezetes találkozókat hozott. A harmadik csoportkörre a csapatok egy része már biztos továbbjutó volt, mások biztos kiesők, és ez bizony rányomta bélyegét a legtöbb mérkőzésre. Az egyenes kieséses találkozók azonban ismét, lényegében kivétel nélkül jó szórakozást biztosítottak a meleg júniusi estékre.
A csapatok közül lássuk először a csoportmérkőzések után búcsúzók teljesítményét. A "kiscsapatok" közül a két házigazda (Svájc és Ausztria), valamint Lengyelország azt mutatta, amit előzetesen várhattunk tőlük. Azaz semmi érdemlegeset nem mutattak... A görögök pedig azt mutatták meg, hogy hol is van valójában a helyük a kontinens futballjában, és bebizonyították, amit én négy éve gyanítottam már, hogy a 2004-es EB-elsőségük csak valamiféle „Deus ex machinának” volt köszönhető. Persze volt olyan is, akinek az alpesi stadionoktól való korai búcsúja valóban csalódást jelentett, gondolok itt elsősorban a csehekre, a franciákra és a svédekre. A nyolcadik kieső a román válogatott volt, akik jobb teljesítményt mutattak, mint amire én számítottam, kiesésükre azonban (különösen a "halálcsoportból") előre számítani lehetett.
A fenti csapatokhoz képest a nyolc továbbjutó megérdemelten maradt talpon a csoportmérkőzéseket követően. Az elődöntőbe kerülésért folytatott küzdelmek okoztak meglepetést és izgalmakat bőven. Az első két mérkőzésen meggyőző teljesítményt mutató portugálok szembetalálták magukat azokkal a németekkel, akik az egész tornán egyetlen egy mérkőzésen nyújtottak ténylegesen jó teljesítményt: a luzitánok szerencsétlenségére éppen ellenük... A törökök az utolsó csoportmérkőzésen megtáltosodtak, így a horvátok (akiktől szintén csak egy mérkőzésen telt kiemelkedő teljesítményre, nekik meg éppen a németek ellen) kiejtése – még ha csak büntetőpárbajban is – várható volt. A hollandok a csoportmérkőzéseiken magabiztos teljesítménnyel zsebelték be a háromszor három pontot, melynek eredményeként – a spanyolokkal karöltve – számomra a torna favoritjaivá léptek elő. Az oroszok ezt azonban másképp gondolták, és meglepetésre simán ütötték ki a negyeddöntőben gyengén játszó oranje-t. A spanyol-olasz párharc két gigász küzdelme volt – még akkor is, ha az olaszok igen gyengén szerepeltek a tornán. A csoportmérkőzéseken a hollandokhoz hasonlóan kiváló teljesítményt nyújtó ibériaiak végül gól nélküli döntetlent követően, tizenegyespárbajban harcolták ki a továbbjutást.
A döntőbe kerülésért a törökök hozták azt a formájukat, melyet az előző két mérkőzésen megszokhattunk tőlük – pechjükre azonban a németek is hozták azt a hosszú évtizedek óta megszokott formájukat, mellyel a nem túl jó teljesítményük ellenére is valahogy mindig odakerülnek a trófea megszerzésének közelébe. A spanyolok pedig a torna legkiegyensúlyozottabb teljesítményét nyújtva jutottak be a döntőbe az elődöntőre "kidurrant" oroszok ellen.
A döntő két nagy futballnagyhatalom csatáját hozta, ahol a spanyolok megérdemelten nyertek a Nationalelf ellen, akik sajnos nem tudtak a portugálok elleni negyeddöntőhöz hasonlóan újra felpörögni. Igazságos végeredmény született tehát a kontinensviadalon, hiszen a spanyol labdarúgó válogatott egyedüliként tudott minden egyes találkozón egyenletesen jó teljesítményt nyújtani. És bár mindig is kiváló labdarúgók alkották a spanyol tizenegyet, valahogy soha nem jött össze nekik a nagy tornákon, így ideje volt már, hogy a - természetesen most is világsztárokat felvonultató - nemzeti csapat trófeával térjen haza.
Marrakech 8 pontot adott a tételre.