Pontozza a tételt!
Eddig:
7.8 pont
Szerintem:
/
Eddig:
7.8 pont
Szerintem:
/
Publikálás: 2008.04.10 09:18
Statisztika:
Megtekintve: 1174 alkalommal
Értékelve: 4 alkalommal Részletek:
Megtekintve: 1174 alkalommal
Értékelve: 4 alkalommal Részletek:
1 x 10 pont
1 x 8 pont
1 x 7 pont
1 x 6 pont
1 x 8 pont
1 x 7 pont
1 x 6 pont
Főoldal - Kategória: > 02. Vendéglátás, utazás > Vendégváró települések
A tétel
neve: Veszprém
neve: Veszprém |
A város és régiója jelentős szerepet játszott a magyar történelemben, de a honfoglalás előtti múltja is jelentős. Már az őskorban is lakott volt a terület, az i.e. 5. évezredben neolitikus település ált a mai Újtelep városrész nyugati részén. A rómaiak kissé messzebb, Balácán telepedtek meg (Caesariana). A népvándorlás korában longobárdok, avarok, frankok is megfordultak a vidéken, a honfoglaló magyarokat már egy viszonylag jelentős vár fogadta. Ők fejedelmi központtá emelték, itt épült fel az egyik legkorábbi kővár, amely már Géza idejében állt. A város fontos szerepet játszott a nyugati kereszténység bevezetéséért vívott harcban, itt emelték az ország első püspökségét, a Szent Mihály Székesegyházat pedig I. István felesége, a bajor származású Gizella emeltette. Azonban ehhez le kellett győzni a vetélytársakat: a döntő csata I. István és Koppány között Veszprém vára alatt zajlott. Veszprém volt Gizella kedvenc tartózkodási helye, amely meghatározta a királynék városának kora középkori sorsát. Ugyanis a mindenkori magyar királyné lett a székesegyház kegyúrnője, a várban királynéi palota épült. A veszprémi püspök volt a magyar királynék koronázója, kancellárja, és a XIV. század elejétől a megye főispánja is. A tatárjárást a kővárának köszönhetően átvészelte. 1240-ben Bertalan püspök kolostort alapított a Séd völgyében a Domonkos-rendi apácák számára, amelynek legnevezetesebb lakója IV. Béla király lánya, Szent Margit. A zárdának ma már csak romjai állnak.Veszprém második virágkorát a reneszánsz korban élte. A XV. században Vetési Albert püspök tudatosan fejlesztette a várost. A fellendülésnek a török kor vetett véget, amely révén sötét évszázadok köszöntöttek a városra a két birodalom frontvonalán. A vár nem volt képes komoly ellenállásra, 1552 és 1683 között vagy tízszer cserélt gazdát. A terület elnéptelenedett, a háborúk mellett a reformáció és az ellenreformáció ellentéte is megosztotta az itt élőket. A polgárháborús időkben kurucokhoz hű polgárokat utóbb a Habsburgok kegyetlenül büntették, Heiter János Habsburg csapatai teljesen feldúlták a város 1704-ben. Ez után a békés, de lassú fejlődés jellemezte a várost, ennek egyik fő állomása a város polgárainak a püspökkel szembeni feudális függésének 1870-es megszűnése volt.
a XIX. század végének nagy iparosodása elkerülte, csakúgy, mint az első fő vasútvonalak. Mikor 1872-ben megépült a Székesfehérvár-Veszprém-Szombathely vonal, a város vezetői megakadályozták, hogy a városon haladjon át, az állomás a központtól több kilométerre épült meg. Ez további súlyos következményekkel járt a gazdasági fejlődést tekintve. A XX. század közepén az idetelepített hadiipar csak ideiglenesen tudta fellendíteni a város gazdaságát, viszont az 1960-as években gyors fejlődés indult meg, amely révén a település lélekszáma megháromszorozódott. A város 1990-ben vált megyei jogú várossá.
A régiójának egyetemi központja. Az 1949-ben alapított Nehézipari Egyetem ma már több karral rendelkező univerzitász.
Lakosainak száma 62 851 (2001), nagy többségében magyar nemzetiségű.
Főbb látnivalói:
Szent Mihály-székesegyház: a veszprémi érsekség főszékesegyháza, 10. századi alapokon, 14. századi gótikus altemplommal.
Gizella-kápolna: Veszprém legrégibb középkori épülete; a 13. században, gótikus stílusban épült.
Várkút: 41 méter mélységű kút a Gizella-kápolna előtt.
Püspöki (ma Érseki) palota: késő barokk építmény a Szentháromság téren, Fellner Jakab alkotása.
Szentháromság-oszlop: szintén barokk stílusban, 1750-ben készült.
Szent György-kápolna: a 10. századi épület romjai a székesegyház mögött találhatók.
I. István király és Gizella királyné szobra a várhegy északi fokán (Ispánki József 1938-as alkotása).
Várkapu (Hősi kapu): az I. világháború halottainak emlékére épült, tornyában a Vármúzeum működik.
Tűztorony: alapja középkori, felső része 19. századi eredetű.
Benedek-hegy
Óváros tér
Petőfi Színház
Eötvös Károly Megyei Könyvtár
Színházkert
Koma-kút
Laczkó Dezső Múzeum és Bakonyi Ház
Erzsébet-liget
Szent István völgyhíd, közismertebb nevén: a Viadukt
Margit-romok
Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark
(Forrás: Wikipedia és Veszprem.hu)
Kapcsolódó weboldal: http://www.veszprem.hu/
Kapcsolódó település, ország, tájegység: Veszprém
A tételről írt vélemények:
:Írja meg véleményét a fenti tételről! Egy felhasználó csak egy véleményt írhat, min. 600 karakter terjedelemben. Kérjük, más véleményére itt ne reflektáljon!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
Vélemény írásához be kell jelentkezni!
Ütköző zóna
Itt írhat a tételről és a véleményekről is (max 300 karakterig). Regisztrálni nem kell, többször is hozzászólhat!
anyó, 2009.08.18 12:39
Gyönyörű város, főleg az óváros rész, mert a központot beborítják a panelrengetegek.Sajnos ennyiben ki is merült a város látványossága, mert szinte alig van élet, annak ellenére, hogy állítólag egyetemváros.Egy illetve két nagy szerencséje van az odalátogatónak az állatkert és a kb fél órás autózással megközelíthető Balaton.
A dögunalmas gyöngyszem
Veszprém szép kisváros, ha nem rondítottak volna bele az építészek a szocreál évtizedeiben, a legszebb is lehetne az országban. Kitűnők az adottságai, a Bakony és a Balaton-felvidék határán fekszik, megjárni is izgalmas domborzati formákon terpeszkedik, közel van mindenhez, főleg a Balatonhoz, de a fővárosból is röpke idő alatt el lehet érni. Történelmi, váras város, egyházi és kulturális központ, nagy múltú színháza, sőt, ráadásul még egy híres állatkertje is van. Akkor meg mi a baj vele?
Az, hogy a szépsége unalmas. Valahogy nem tudják élettel megtölteni a valóban szép utcákat (elsősorban a várra gondolok). Az eldugott, részben csak a műértők számára értékelhető, turisták által járt időkben rendre zárva tartó múzeumocskák önmagukban nem sok vonzerőt jelentenek. A turista kábé fél óra alatt bejárja az ajánlott útvonalat, kigyönyörködi magát a panorámában, oszt kész, mehet haza, mert más nem várja. Röhej, hogy a Balatontól 15 kilométerre még nyáron is üresek az utcák 8 után. De minek is ténferegnének a parti sétány helyett itt, mert legfeljebb az üres kirakatokat bámulhatnák…
Pedig van alkalom, amikor a város megmutatja, ennél többre is képes. Az utcazenész fesztivál hete alatt nem érdemes leejteni a százast, még koppanni sem lesz lehetősége... Pár napra ekkor az élet beköltözik a városba, hogy utána nyomtalanul el is illanjon.
Persze a városnak van koncepciója, jellemzően az elitkultúra erőltetése ezerrel. Nos, ez valóban jól mutat a prospektusokban, de nem ez fogja a turisták tömegeit a városba vonzani. Érdekes módon, szemben az elitista koncepcióval, ott van egy állatkert is, méretéhez képest hatalmas vonzerővel (a látogatószáma a város lakosságának négy-ötszöröse), csak ez a vonzerő nem sugárzik ki a város egészére, úgy működik, mintha valami különálló település lenne. Az egyik ok a fent vázolt unalmasság, a másik a turisták befogadására alkalmas szálláshelyek alacsony száma, és rendkívül magas ára. Nem egyszer szerveztünk konferenciát a környékre, bekérve az árajánlatokat, illetve felmérve a lehetőségeket, és mindig kiderült, hogy megéri Füreden vagy Almádiban megtartani inkább a rendezvényt.
Elvileg Veszprém egyetemváros. Fényévekre az igaziaktól, Szegedtől, Debrecentől vagy Pécstől. Szinte alig vannak jelen a település kulturális életében, vagy éppen a szórakozás-iparban. A felduzzasztott diákszám hétvégére minimálisra esik vissza, nem sok perspektívát kínál a mozgalmas diákéletnek.
A megoldásért pedig nem kellene messzire menni, ott van a közelben Füred a koncepciózus fejlesztéseivel, vagy éppen a hasonló adottságú, turisztikai és főiskolai központ Eger, amely megmutatja, hogy kellene egy ilyen kisvárosnak kinéznie. A grandiózus, nem is mérsékelten megalomán terveket félretéve kellene kitalálnia magát Veszprémnek, együttműködve a helyi vállalkozókkal, akik vissza tudnák hozni az életet a macskaköves utcákon, hangulatossá téve az unalmas fennköltséget.
Belizár 6 pontot adott a tételre.