publikálás: 2008.03.06 20:27
hasonló tételek:
Dr. Matolcsy György
A kormány benyújtotta javaslatát a nyugdíjtörvény módosításáról a Parlamentnek
Szalai Annamária
D. MacShane: Europe’s New Politics of Fear (a Newsweek cikke a magyar választásokról)
A Munka Törvénykönyvének tervezete
Schmitt Pál köztársasági elnök közleménye az AB jogkörének szűkítéséről
Horn szerint elküldték a picsába Gyurcsányt
A Fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció
Mikola István
Nógrádi Zoltán
Dr. Matolcsy György
A kormány benyújtotta javaslatát a nyugdíjtörvény módosításáról a Parlamentnek
Szalai Annamária
D. MacShane: Europe’s New Politics of Fear (a Newsweek cikke a magyar választásokról)
A Munka Törvénykönyvének tervezete
Schmitt Pál köztársasági elnök közleménye az AB jogkörének szűkítéséről
Horn szerint elküldték a picsába Gyurcsányt
A Fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció
Mikola István
Nógrádi Zoltán
statisztika:
megtekintve: 545 alkalommal
értékelve: 6 alkalommal részletek:
megtekintve: 545 alkalommal
értékelve: 6 alkalommal részletek:
1 x 8 pont
1 x 7 pont
1 x 5 pont
1 x 4 pont
1 x 2 pont
1 x 0 pont
1 x 7 pont
1 x 5 pont
1 x 4 pont
1 x 2 pont
1 x 0 pont
Főoldal > 13. Politika, közélet > Hírek, események
Népszavazás - 2008. március 9.
2008. március 9-én Magyarországon népszavazásra kerül sor az alábbi kérdésekben:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?"
"Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?"
"Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?"
Kapcsolódó weboldal: http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=80169
Vélemények 

Írja meg véleményét a fenti tételről! Egy felhasználó csak egy véleményt írhat, min. 600 karakter terjedelemben. Kérjük, más véleményére itt ne reflektáljon!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
Artist86 


| 2008.03.14 02:20 |
hasznosság: hasznos (75%)
Miről is szavaztunk tehát vasárnap?
Kezdem inkább azzal, hogy mi az, amiről nem feltétlenül: kormányváltásról és a kormányfő megbuktatásáról. Az majd később, esetleg, ahhoz el kell menni még egyszer. Ne akarja senki eldönteni, társai miről alkotnak véleményt, hadd döntsék el ők maguk. Persze, nyilván nagyon sokan szeretnék a búsba küldeni - most épp - az egész szegfűs brancsot, de szavazólapokon tegnap három egyértelmű kérdés szerepelt, - illetve éppen hogy kissé körmönfontak voltak, az értelmezhetőség határán belül -, ezek viszont nem kapcsolódtak a kormányhoz.
Három társadalmi ellátórendszer, amelynek a közjószág mivoltát a vezetés mostanság megkérdőjelezte az arányos teherviselés jegyében. Azt gondolom, a népszavazás végeredménye valamire egyértelműen rámutat: a magyar társadalom ezeket az ágazatokat (oktatás, egészségügy) nem tekinti, és nem is akarja nem közjószágnak tekinteni. (Itt szándékosan használom ezt a kissé körülményes megfogalmazást.) A vasárnap világosan bebizonyította, hogy hibás és bukásra ítélt út, ha a politikai döntéshozatal folyamatában figyelmen kívül hagyják a közvéleményt, társadalmi akaratot, mint tényezőt.
Épp ezért - bár a választók döntésével nem értek egyet mindhárom pontban - örülök, hogy a referendum érvényes lett. Pesszimista várakozásaimmal ellentétben az ország lakosságának nagyobbik fele véleményt nyilvánított. Persze mostantól lehet majd aggódni a kieső milliárdokon, ami valóban égető kérdés, de ez a szaktárca feladata lesz. Bármilyen intézkedést is hozzanak ez ügyben, az a népszavazás eredményének jelentőségét nem csökkenti.
Jómagam elég naiv vagyok. Naiv ahhoz, hogy a racionális, pénz és profitorientált politika helyett előbbre tartsam a társadalmi igazságosság, esélyegyenlőség eszméit, amikhez ha áldozatok árán is, de tartanunk kell magunkat. Naiv ahhoz, hogy a politikai döntéshozatalt se tudjam elképzelni az elvi-értékrendi síktól függetlenül, bízzam benne, hogy a törvényhozók fejében is tudatosul: döntésükkel nem pusztán egy nemzetgazdasági tényezőre, hanem hús-vér emberek életére is hatást gyakorolnak. Azt gondolom, erről szavaztunk vasárnap. Ezeknek a hús vér embereknek a létezését jeleztük egyértelműen a kormányzat felé.
Artist86 még nem pontozta a tételt.
Miről is szavaztunk tehát vasárnap?
Kezdem inkább azzal, hogy mi az, amiről nem feltétlenül: kormányváltásról és a kormányfő megbuktatásáról. Az majd később, esetleg, ahhoz el kell menni még egyszer. Ne akarja senki eldönteni, társai miről alkotnak véleményt, hadd döntsék el ők maguk. Persze, nyilván nagyon sokan szeretnék a búsba küldeni - most épp - az egész szegfűs brancsot, de szavazólapokon tegnap három egyértelmű kérdés szerepelt, - illetve éppen hogy kissé körmönfontak voltak, az értelmezhetőség határán belül -, ezek viszont nem kapcsolódtak a kormányhoz.
Három társadalmi ellátórendszer, amelynek a közjószág mivoltát a vezetés mostanság megkérdőjelezte az arányos teherviselés jegyében. Azt gondolom, a népszavazás végeredménye valamire egyértelműen rámutat: a magyar társadalom ezeket az ágazatokat (oktatás, egészségügy) nem tekinti, és nem is akarja nem közjószágnak tekinteni. (Itt szándékosan használom ezt a kissé körülményes megfogalmazást.) A vasárnap világosan bebizonyította, hogy hibás és bukásra ítélt út, ha a politikai döntéshozatal folyamatában figyelmen kívül hagyják a közvéleményt, társadalmi akaratot, mint tényezőt.
Épp ezért - bár a választók döntésével nem értek egyet mindhárom pontban - örülök, hogy a referendum érvényes lett. Pesszimista várakozásaimmal ellentétben az ország lakosságának nagyobbik fele véleményt nyilvánított. Persze mostantól lehet majd aggódni a kieső milliárdokon, ami valóban égető kérdés, de ez a szaktárca feladata lesz. Bármilyen intézkedést is hozzanak ez ügyben, az a népszavazás eredményének jelentőségét nem csökkenti.
Jómagam elég naiv vagyok. Naiv ahhoz, hogy a racionális, pénz és profitorientált politika helyett előbbre tartsam a társadalmi igazságosság, esélyegyenlőség eszméit, amikhez ha áldozatok árán is, de tartanunk kell magunkat. Naiv ahhoz, hogy a politikai döntéshozatalt se tudjam elképzelni az elvi-értékrendi síktól függetlenül, bízzam benne, hogy a törvényhozók fejében is tudatosul: döntésükkel nem pusztán egy nemzetgazdasági tényezőre, hanem hús-vér emberek életére is hatást gyakorolnak. Azt gondolom, erről szavaztunk vasárnap. Ezeknek a hús vér embereknek a létezését jeleztük egyértelműen a kormányzat felé.
Artist86 még nem pontozta a tételt.
Paranoid Android 

| 2008.03.07 16:02 |
hasznosság: hasznos (71.4%)
Tavaszi gyurcsánymentesítés-orbántalanítás
Semmi nem szól inkább a hiedelmekről, mint a politika, még az asztrológia és a közgazdaságtan sem, pedig ők is igyekeznek. Észvesztő hiedelmek kapcsolódnak egymáshoz őrült táncban egyre szédítőbb pörgésbe szédítve a magyar demokrácia ártatlan áldozatát, a szavazópolgárt.
A népszavazás előtti hét legrémisztőbb hiedelme még mindig az, hogy Orbán Viktortól csak Gyurcsány Ferenc mentheti meg az országot, pontosabban annak nem fasiszta maradékát. Pedig! Ha meggondoljuk a népszavazás utáni politikai pillanat lehetséges történéseinek, milyen forgatókönyvei lehetnek, röhögni kell.
Ha a népszavazás eredményes lesz és 2,3 millió körüli vagy ennél jobb eredményeket hoz az igeneknek, tulajdonképpen az MSZP számára legjobb hosszú távú forgatókönyv valósul meg. Ha az igenek meggyőzően nyernek, OV megerősödik és képessé válik arra, hogy rávegye pártját, vele fusson neki a következő választásnak. Az MSZP-nek pedig csak ebben az esetben van igazán esélye újra nyerni, egy új miniszterelnökkel, aki 2009 táján elkezdheti az osztogatást és a készülődést a 2011-es megszorításokra.
Az igenek győzelme után az MSZP elég mély válságban lesz ahhoz, hogy a régi gárda valamelyik magasabb tagja, egy Leninképpel, kupáncsapja szeretett elnökét a mosdóban és az izmosabbja, a parlament kupolájáról leszerelt vöröscsillagot pajzsként használva, felemelje Kis Pétert. A jó Fidesz persze azt fogja hinni, hogy nyert. Pedig!
Nem lehet elmenni a Fidesz népszavazási kampánya mellett szótlanul. Vagy csak szótlanul lehet elmenni mellette, mert nincsenek rá szavak. Józan ésszel az ember azt gondolná a 2006-os kampányukat nem lehet alulmúlni, legfeljebb az OV-t ábrázoló gigantposzterek számában. De ez a mostani a politikai marketing megcsúfolása, a pártcégek ötletcsapatainak sejtpusztulása a neurokortexben. De legalább elmondható, hogy a Fidesz rábízza a döntést az emberekre.
Ha az igenek száma 2 millió alatt lesz, az MSZP fogja azt hinni, hogy nyert. Marad GyF és OV pozíciója meggyengül. A Fideszes vezérkarnak azonban lesz annyi esze, hogy az új miniszterelnök jelölttel csak 2010 elején álljon elő. Az ország számára katasztrofális gyurcsánylás folytatódik, de a kormányzás hiánya nem lesz leplezhető tovább, mert a gyurcsányi csapat nem fog osztogatni, mint azt Kis Péter tenné a választások megnyerése érdekében, hanem mindent maga tüntet el és hagyja veszni az MSZP-t és az országot egyaránt.
Ebben a hülye népszavazásban minden a saját ellentétébe csap és csak mi nem jöhetünk ki belőle jól. Be kell érnünk valami kevesebbel. Én például merő rosszindulatból szavazok három igennel. Az egyetlen bónusz, hogy a fletó arcán látom a gyomros hatását este tíz körül, 2,5 millió igen szavazat után.
Ez az ország nem tud többet nyújtani jelenleg.
Paranoid Android még nem pontozta a tételt.
Tavaszi gyurcsánymentesítés-orbántalanítás
Semmi nem szól inkább a hiedelmekről, mint a politika, még az asztrológia és a közgazdaságtan sem, pedig ők is igyekeznek. Észvesztő hiedelmek kapcsolódnak egymáshoz őrült táncban egyre szédítőbb pörgésbe szédítve a magyar demokrácia ártatlan áldozatát, a szavazópolgárt.
A népszavazás előtti hét legrémisztőbb hiedelme még mindig az, hogy Orbán Viktortól csak Gyurcsány Ferenc mentheti meg az országot, pontosabban annak nem fasiszta maradékát. Pedig! Ha meggondoljuk a népszavazás utáni politikai pillanat lehetséges történéseinek, milyen forgatókönyvei lehetnek, röhögni kell.
Ha a népszavazás eredményes lesz és 2,3 millió körüli vagy ennél jobb eredményeket hoz az igeneknek, tulajdonképpen az MSZP számára legjobb hosszú távú forgatókönyv valósul meg. Ha az igenek meggyőzően nyernek, OV megerősödik és képessé válik arra, hogy rávegye pártját, vele fusson neki a következő választásnak. Az MSZP-nek pedig csak ebben az esetben van igazán esélye újra nyerni, egy új miniszterelnökkel, aki 2009 táján elkezdheti az osztogatást és a készülődést a 2011-es megszorításokra.
Az igenek győzelme után az MSZP elég mély válságban lesz ahhoz, hogy a régi gárda valamelyik magasabb tagja, egy Leninképpel, kupáncsapja szeretett elnökét a mosdóban és az izmosabbja, a parlament kupolájáról leszerelt vöröscsillagot pajzsként használva, felemelje Kis Pétert. A jó Fidesz persze azt fogja hinni, hogy nyert. Pedig!
Nem lehet elmenni a Fidesz népszavazási kampánya mellett szótlanul. Vagy csak szótlanul lehet elmenni mellette, mert nincsenek rá szavak. Józan ésszel az ember azt gondolná a 2006-os kampányukat nem lehet alulmúlni, legfeljebb az OV-t ábrázoló gigantposzterek számában. De ez a mostani a politikai marketing megcsúfolása, a pártcégek ötletcsapatainak sejtpusztulása a neurokortexben. De legalább elmondható, hogy a Fidesz rábízza a döntést az emberekre.
Ha az igenek száma 2 millió alatt lesz, az MSZP fogja azt hinni, hogy nyert. Marad GyF és OV pozíciója meggyengül. A Fideszes vezérkarnak azonban lesz annyi esze, hogy az új miniszterelnök jelölttel csak 2010 elején álljon elő. Az ország számára katasztrofális gyurcsánylás folytatódik, de a kormányzás hiánya nem lesz leplezhető tovább, mert a gyurcsányi csapat nem fog osztogatni, mint azt Kis Péter tenné a választások megnyerése érdekében, hanem mindent maga tüntet el és hagyja veszni az MSZP-t és az országot egyaránt.
Ebben a hülye népszavazásban minden a saját ellentétébe csap és csak mi nem jöhetünk ki belőle jól. Be kell érnünk valami kevesebbel. Én például merő rosszindulatból szavazok három igennel. Az egyetlen bónusz, hogy a fletó arcán látom a gyomros hatását este tíz körül, 2,5 millió igen szavazat után.
Ez az ország nem tud többet nyújtani jelenleg.
Paranoid Android még nem pontozta a tételt.
vélemény írásához be kell jelentkezni
Ütköző zóna
Itt írhat a tételről és a véleményekről is (max 300 karakterig). Regisztrálni nem kell, többször is hozzászólhat!

Népszavaztunk. Eredményesen, legalábbis hivatalosan. Volt itt aztán mindenféle értékelés, kaptuk a pofánkba őket csőstül, az egyik leglejáratottabb hazai szakma képviselői, a politológusok már a számlálás időszakában mondták azt, amit hallani szeretnek tőlük a barátaik. Előkészítették a terepet a politikusok még nagyobb esztelenségeinek, döbbenetes, mik ki nem pottyannak a honfiak és honleányok szájából a picsázástól az infantilis gyurcsányi fenyegetőzésekig.
Én örültem ennek a népszavazásnak. Azért is, mert kiprovokálta a két eltérő demokrácia felfogás megnyilvánulását, amely már az ókortól fogva viták tárgya. Roppantul leegyszerűsítve, de a lényeget nem vesztve, az egyik felfogás szerint a demokráciában a nép maga alakítja sorsát, illetve dönt, de mivel ennek teljes mértékű megvalósítása kivitelezhetetlen (egyelőre, bár ki tudja, egyszer talán megszületik az első Internet-demokrácia), olyanokat választ a sorából, akikre rábízza akaratának érvényesítését. A másik felfogás szerint a nép hülye, ostoba ösztönlények halmaza, ezért a képviselőinek magasabb rendűsége biztosítja a döntések helyességét. A nép az utóbbi esetben ne avatkozzon be az elit dolgaiba, mert úgy sem tudja eldönteni, mi neki a jó, úgyis csak a hasára gondol.
Ennek az elitista felfogásnak megnyilvánulásait halljuk vissza a kormánypártok képviselőinek szájából, és valljuk be, a jelenlegi ellenzéknek is voltak ehhez hasonló eszméi – mikor ők voltak uralmon. Igaz, ennyire azért nem… Szóval, ez az a szemlélet, amely megmagyarázza, miért lehet kampányban akkorákat hazudni, hogy majd az ég szakad, hiszen – mint mondják – a cél szentesíti az eszközt, a hülye nép úgysem értené meg, hogy reformokra van szüksége. Felróják az embereknek, hogy mernek a pénztárcájukat illető kérdésekben beavatkozni az ország ügyeibe – pedig ennél fontosabb ügy nincsen, persze, magának a demokrácia gyakorlásának lehetősége mellett. Igenis, az embernek a hasa korgására oda kell figyelnie, és aszerint kell fellépnie, ahogy neki jó és elfogadható. Mert az ő sorsáról, egyéni boldogulásáról van szó. És messze nem olyan ostoba, mint sokan hinnék vagy szeretnék. Legalábbis összességében…
Talán valami elindult. Jó lenne, ha az emberek végre nem a színeket látnák, hanem a pragmatikus megoldási javaslatokat a problémáikra. Jó lenne, ha népképviselők tényleg a nép üzenetét közvetítenék, annak szellemében döntenének, amelyben a megbízatásukat kapták. Jó lenne, ha végre az elitnek a következményekkel is számolnia kellene. Sokat kell még ebben fejlődni, elsősorban nekünk, a népnek. Mert nekünk kell „kitanítani” és számon kérni a képviselőinket!
De még nagyon messze ez a cél, még túl sok az átkos ösztön, túl sok a fals gondolat.
Belizár 7 pontot adott a tételre.