Cotta78 | 2011.01.06 13:43 | hasznosság: átlagos (50%)

Az első Murakami-regényem, karácsony előtt egy nappal, nem is tudom, legszívesebben egyetlen sort írnék róla, ami arról szólna, hogy nem értem. Helyette most írok róla hosszabban, hogy például, miért nem értem A határtól délre, a naptól nyugatra c. könyvet, illetve hogy mindezek ellenére miért is nem tudtam letenni.
Egyrészt arról van szó, hogy nem szeretem azokat a könyveket, amelyek azt állítják, hogy az élet értelme és boldogsága egy másik emberben található, különösen nem hiszem el, ha ezeket az embereket az úgynevezett szerelem köti össze. Mondjuk Murakami javára legyen írva, hogy Hadzsime, a főhős élete olykor álomszerű, jazz-es ködbe olvad, amitől az a benyomásunk támadhat, hogy az a bizonyos nagy-nagy szerelem, mely a gyermekkori idillt követően a harmincas évek derekán visszaköszönni látszik, csupán egy álom vagy kényszerképzet. Viszont mintha egyben azt is állítaná az író, hogy végeredményben ez tökmindegy - az ember akkor is mélabús lesz tőle, üresnek érzi az életét a szenvedélyes szerelem nélkül és öngyilkossági gondolatok fogannak meg fejében esős hajnalokon, ha pusztán ábrándozik egy olyasfajta szerelemről, mint amilyen Hadzsime és Simamotó kapcsolata.
A regény tulajdonképpen Hadzsime életéről szól, ami szerintem egyáltalán nem érdekes, szinte csak a nőkhöz fűződő kapcsolatait ismerjük meg, pedig sokat olvas, de csak egy könyvről tudunk meg valamicskét - ez nagyon irritált. Hadzsime egyedüli gyerek, ami akkoriban Japánban még ritkaságnak számított és úgy tűnik, különösen fontosak számára az emberi kapcsolatok, különösen a szintén egyke Simamotóhoz fűződő gyerekkori barátság. Viszonyukat közös olvasmányok és zenei élmények erősítik, de aztán a sors szétsodorja őket. Most nem írom le, mi történik Hadzsimével mire újra összekerül Simamotóval és végre egyesülhetnek a mámor ölelésében, de igazából azt kell mondjam, semmi különös. Lamentálások a sivatagról a koktélok fölött, a házasélet kényelme, tőzsdecsalás és suicid álmok.

Cotta78 8 pontot adott a tételre.

tarkamacska | 2008.02.29 13:25 | hasznosság: hasznos (83.3%)

Ez a második Murakami regény, mellyel próbálkoztam. Elsőként a Kafka a tengerparton került a kezembe és korántsem voltam elájulva tőle. Murakamit egyre sikeresebb kortárs japán regényírónak kiáltják ki, de nem vagyok meggyőződve róla, hogy sikere hosszan tartós lesz. Az ún. „murakamis” stílus, a szürreális világ belegabalyodása a valóság szövetébe, a meglepő képek és szereplők ( a Kafkás regényben például beszélő macskák) engem korántsem bűvöltek el, jelentésük inkább zavarosnak tűnt, mint mélynek.

A határtól délre, a naptól nyugatra című regény viszont nem szürreális, csupán a jelenben és a múltban játszódik, részletesen taglalva egy egoista férfi küzdelmét saját magával. Az elbeszélés a főszereplő Hadzsime gyermekkori szerelmes barátságával kezdődik, majd egy-két közbeékelődött nőügyön keresztül szép rendben elérkezik a főhős házasságához és annak megfenekléséhez. A főhős érzelmi síkon való fejlődését alaposan és részletesen rajzolja meg Murakami. A regény vége felé ez az alaposság már kissé túlzónak is tűnik. A szenvelgőért nem lehet annyira izgulni, a kevesebb itt több lehetett volna.

Hadzsime (jelentése egyébként „kezdet”) fő problémája, hogy van-e újrakezdés, vagy ami történik, az visszavonhatatlanul nyomot hagy az emberben. Hadzsime élete megfeneklésekor egyfajta logikát próbál keresni abban, hogy hogyan lehet egy gimnazista románc vége és/vagy egy gyermekkori szerelem hatással felnőttkori kétségeire és kiüresedésére.

A regény végén azonban úgy tűnik még mindig nincs meg a válasz, bár régi szerelme „elengedte”, nem tudja képes lesz-e folytatni és betömhető-e a lyuk, mely alól a semmi tátong. Nem vártam feltétlenül happy endet, de véleményem szerint a regény így lezáratlan maradt. „Elszállt belőlem minden erő, mintha valaki a hátam mögött kihúzta volna belőlem a dugót. Két tenyerem közé fogtam az arcomat.”

Hasonlítják Murakami stílusát a japán festészethez is. Látom az ecsetvonásokat, de mégse kerek az egész. Majd kiderül, milyen lesz a folytatás.

tarkamacska 8 pontot adott a tételre.