themikka | 2008.02.23 00:38 | hasznosság: hasznos (80%)

Hörögve kúszik egy sebesült harcos az iszapos tengerparton, vérző karjával alig bírja vonszolni magát, mögötte seregének hajói lángokban állnak. Füst és halál, lassú, lassú halál… De hogy történhetett? Szeme előtt még mindig ott lebeg földjének győzedelmes zászlaja, mely immár halott bajtársának testéből mered ki, cafatokra szakadva. Hova lesz a világ, ha minden, mi valaha nagy volt, most romokba dől, és nem marad más csak e haldokló hős zavarodott szemében csillogó régmúlt dicsőség emléke?

Nincsenek okok, nincsen magyarázat, a világ a pusztulás szélén áll és már semmit sem tehetünk, csak görcsös, tehetetlen dühvel küzdünk a halál ellen. A Primordial zenéje első perctől az utolsóig a haldokló harcos ziháló, hörgő hattyúdala, egy kétségbeesett haláltusa, mialatt sorra villannak fel a romba dőlő hősiesség, becsület és nagyság képei. Minden daluk veleje, mozgatóereje ez a tehetetlenül vergődő robosztus erő, ami öntudatlanul küzd valami ellen. Már nem tudni mi az, nem is érdekes, a férfibecsületből viszont nem engedhetünk!

Húz, vonszol a Primordial zenéje, súlya azonban össze is nyom, így kénytelenek vagyunk együtt szenvedni a haldoklóval és küzdeni a halállal a végsőkig. Magasztos és gyönyörű dallamok idézik a hit és erény képeit miközben a pusztulás baljós árnya kérlelhetetlenül nehezedik rá minden egyes dalra. Kínszenvedés és gyönyörűség hallgatni. Lelkesít, de kétségbe is ejt.

Talán hevült írásmódom is jelzi, hogy igen mély hatással volt rám az ír zenekar muzsikája. Egy leláncolt és majd halálra vert berzerker ordít belőlük, igen őszintén, s épp ezért teljesen hitelesen. Ugyanakkor minden pozitívumok ellenére teljesítményük meglehetősen hullámzó, így hiába a szimplán tökéletes „Empire Falls” című remekmű, az ezután következő szerzemények legtöbbje, bár bővelkedik a nagy pillanatokban, sokszor igen monotonná válik. A hangulat azonban teljesen egységes, épp ezért, ha az embernek egyszer megtetszik, képtelen lesz szabadulni tőle.

Összességében viszont azt kell mondanom, hiába grandiózus zene ez, ha csakúgy, mint harcosunk, ez is haldoklik. Pontosabban szólva vonszolja magát, ami bár megható és roppant tiszteletreméltó, néhol már valóban elkeserítő.


themikka 7 pontot adott a tételre.