Belizár | 2008.02.09 16:23 | hasznosság: átlagos (50%)

Sosem volt szimpatikus számomra ez a formáció. Sem a rendszerváltás meghatározó politikai erejeként, sem a mostani harmatgyenge, kirakatellenzéki formájában. A 90-es évek amatőrizmusát, baklövéseit még magyarázhatná a politikába becsöppent naivák szobatudósok tudatlansága, de ne áltassuk magunkat, az akkori idők eredeti tőkefelhamozása, amelynek legnyomasztóbb árnya az olajügy volt, nem mehetett volna a cinkos segítségük nélkül. A rendszerváltás nagy konszenzusában az addigi állampárt csak röpke időre adta át a politikai hatalmat, inkább a vagyonszerzésre koncentráltak, hogy 4 év múlva a demokráciát is meghódítsák. Az MDF sorsa ebben a folyamatban csak a felőrlődés lehetett. Ahogy az lenni szokott, meghasonlás, kilépések és összeborulások követték egymást, annak ellenére, hogy még kormányra is tudtak jutni egy újabb négy évre a Fidesz köpönyege alatt.
A nagy változásnak, az MDF új önmeghatározásának okáról rengeteg pletykát lehet hallani, amelyek lehetnek igazak, vagy csak félig, negyedig, sőt, egyáltalán nem, de a tény akkor is az, hogy a magát legjobboldalibbnak aposztrofáló párt most teljes mértékben a magát baloldalinak való MSZP és az SZDSZ kedvére munkálkodik (a magyar pártok eszmei önmeghatározása eleve közröhej). A választások során, akár parlamenti, akár önkormányzati, nagyban hozzájárultak azok sikeréhez. Nem tudni, mennyire jön be ez a taktika, a jobboldali szavazók ugyanis nehezen fogják ezt nekik megbocsátani, a baloldaliak, bár szimpatikusnak tartják, hogy Dávid Ibolya egyetlen megnyilvánulásában sem feledkezik meg arról, hogy jól lepopulistázza Orbánt, nem fognak rájuk szavazni, mert mégiscsak megvan a maguk tábora. Ami az önajnározásukban nyugodt és józan erő, az nem más, mint felvállalt impotencia. A gyurcsányi reformdühbe belerokkant ország jobboldali része olyan ellenzéket kíván, amely valami erőt, elszántságot tud felmutatni, többet mint az MDF „majd a országgyűlésben megbeszéljük” puhány reagálásai. Persze, hosszú távon bejöhet, ha a gazdaságilag kikészült ország két nagy pártja az egyre durvább csatározásokban elveszti minden hitelét. Azonban ez a kivárásos taktika is erősen gyomorforgató, mindent lehet rá mondani, csak azt nem, hogy az ország érdekeit szolgálná. Egyelőre azonban Dávid Ibolyának még nem jött be a nagy robbantás, továbbra is izgulhat az 5%-ért. Nem szurkolok neki…

Belizár 3 pontot adott a tételre.