Belizár | 2008.01.12 18:51 | hasznosság: hasznos (100%)

„Végül is, minek annyi sas. Tiszta anakronizmus, akár kétfejű, akár turulos, különben is elpúsztíccsák a bárányokat, elraboljak a tikokat, meg megdézsmálják a szőlőt. Ja, azok a seregélyek, mindegy, minél kevesebb szar hullik alá az égből, annál jobb.”

Máig él az emlékezetemben az az egerészölyv, amelyet úgy találtak bukdácsolva a földön, hogy két lába baltával le volt metszve. Valami népi babona szerint ezen eljárással el lehet érni, hogy a „kánya” elriassza a társait a környékről. Az emberi butaság határtalansága akkor még ledöbbentett, ma már kezdek immunissá válni rá, ami persze nem jó jel. Ezek az emberek ugyanis nem csak primitívek, hanem kártékonyak is. Hiszen itt nem csak ritka állatok védelméről van szó, nem csak valami ködös zöld aggályoskodásról. Ezek a ritka madarak nemzeti értékek, a világon nincs 10 ezer belőlük, itthon még száz sincsen a költőpárok száma. Idén rohamosan nőtt a mérgezésben elpusztult egyedek száma, ez az eset nem számít kirívónak. Ez akkor is felháborító, ha nem a ragadozó madarak a pusztítás célpontjai, a felelőtlenség idiótizmussal sem jogosít a felmentésre. De biztos vagyok benne, hogy odáig sem fog eljutni az ügy…

Aki legyint, hogy ez van, az erősek fennmaradnak, a gyengék vesszenek, gondoljon arra a felháborodásra, amely akkor támadna, ha valaki a haladás nevében eldózerolná az Akropoliszt, mert milyen fasza hely lenne bevásárlóközpontnak, és még a köveket is fel lehetne használni az alapozáshoz. Világbotrány támadna, hogy juthat valakinek ilyesmi egyáltalán az eszébe. Jogos. De ugyanezt a figyelmet érdemelnék az állatok és növények is. Sőt, többet, az élő világ fontosabb a halott köveknél...

Belizár 1 pontot adott a tételre.