Marrakech | 2009.11.01 17:25 | hasznosság: hasznos (66.7%)

Első hallásra egy kicsit bugyuta dalnak tűnhet - amely érzést őszintén megmondva, az énekes hangja még tovább erősíthet. Aztán az énekes hangját megszokjuk - különösen, ha az egyik rádióadónak köszönhetően van szerencsénk rendszeresen hallani az általa énekelt dalokat -, és elkezdünk odafigyelni a szövegre is.
A dal szövege teljesen egyértelmű, és könnyen érthető bárki számára, hiszen rólunk szól. Rólunk, egyszerű hétköznapi emberekről. A mi egyszerű, hétköznapi életünkről.
Átlagmagyar átlagos hétköznapja. Kocsma - hiszen azért mégiscsak induljon jól a nap. Csekkbefizetés a postán - fájdalommal, csak hogy tovább fogyjon a pénzünk. Aztán persze jön az iwiw, amely ma már több millió átlagmagyarnak elmaradhatatlan, hiszen ápolni kell az életünk során kialakított kapcsolatokat. Ha maradt még pénzünk, akkor persze be is kell vásárolni - hogy a teszkóban, vagy máshol, az tulajdonképpen mindegy is. A lényeg a nagy választék, melyből a magyar úgyis a legolcsóbbat veszi. A végén a monológ pedig tovább erősíti az érzést, hogy ez a dal bármelyikőnkről - és egyben mindegyikőnkről - szól. Lehet, hogy nem vagyunk Füredi Tiborok, és nem vagyunk teszkó-áru-mozgató-menedzserek, talán nem 3,4-es átlaggal érettségiztünk, de hogy valamit mindenki talál, amiben hasonlít főhősünkre, az biztos!
Zeneileg kellemes ugyan, de semmi kiemelkedőt nem mutat, tulajdonképpen a zenei egyszerűsége is a szövegben megfogalmazott átlagosságot erősíti.
Ez a dal tehát egy egyszerű korkép (kórkép?) a mai magyar társadalmunkról, de ha nem vesszük komolyan, az sem baj.

Marrakech 7 pontot adott a tételre.