Prága (csehül: Praha, angolul: Prague) a Cseh Köztársaság fővárosa. A világ egyik legszebb városának tartják, a történelmi központját az UNESCO 1992-ben a Világörökség részének nyilvánította.

Az "arany városnak" és "száztornyú városnak" is nevezett település, amely egyben a legnagyobb cseh várost a Moldva (Vltava) folyó választja ketté. A városban 31 km hosszan kanyargó folyó legnagyobb két part közötti távolsága 330 méter. A város a nevét a hagyomány szerint a csehül "práh"-nak nevezett zúgókról kapta, amelyeken keresztül nagy robajjal tör magának utat a víz.

A város területe már a kőkor idején is lakott volt. A kelta bójok az i.e. 500 körül telepedtek meg itt, róluk kapta az ország a Magyarországon kevésbé ismert Bohémia nevet. Az időszámításunk kezdete körül a germán markomannok szorították ki a keltákat. A népvándorlás nagy mozgásai után szlávok jelentek meg a térségben, akik előbb avar, majd frank uralom alá kerültek. A Přemysl uralkodó dinasztia i. sz. 800 körül került a cseh törzs élére. A IX. században a Nagymorva Fejedelemség része lett, majd Szvatopluk halála után német befolyás érvényesült. A X. században a csehek kerültek ki győztesen a szláv törzsek vetélkedéséből, azután a Přemysl-ház uralkodói a mai Prága területén épített két várból, a Vyšehradból, illetve a Hradzsinból igazgatták országukat.

Két királyi vár környezetében alakult ki a város. A legenda szerint Libuše fejedelemasszony álmodta meg a várost, amelynek ragyogása elhomályosította a csillagokat is. A gyorsan fejlődő település az egyik legfontosabb kereskedelmi központjává vált Európának. A kereskedelem fejlődésével jelentek meg a város történetében jelentős szerepet játszó zsidók is. A városban már 973-ban megalapult az első püspökség.

A Vyšehrad vár szerepét fokozatosan a Bořivoj fejedelem alapította Hradzsin vette át. Unokája, a később szentté avatott Vencel itt építette meg a Szent Vitus tiszteletére emelt első templomot. A fából készült vár átalakítását I. Szobeszláv kezdte meg, ekkor indult meg a királyi palota és a Szent György bazilika építése is. Az első kőhidat II. Ulászló építette a Moldván, amelyet feleségéről, Juditról nevezett el. Az 1342-ben árvíz áldozatául esett hidat váltotta fel a Károly híd, amely egyben Európa egyik legrégebbik ma is álló hídja.

A XIII. században megalapított Malá Straná lett a német lakosok városnegyede, jelentős autonómiát élvezve. 1344-ben a püspökség érsekséggé alakult. I. Károly (IV. Károly német-római császár) uralkodása alatt alakult ki a város ma is látható középkori arculata. A jelentős uralkodó alatt vált Prága szellemi központtá: 1348-ban itt alapult meg Közép-Európa első egyeteme. Császárrá koronázása után a Német-Római Császárság fővárosa, egyben Európa három legnagyobb városának egyike volt.

IV. Károly halála után vallási viták lángoltak fel, köztük a legnagyobb vihart a prágai egyetemi tanár Husz János tanai keltették. 1415-ben való kivégzése után nem sokkal nemzeti felkelés támadt, kitört a huszita háború. 1419-ben történt - a cseh hagyományá váló - I. defenesztráció, vagyis a városi tanácsnokok kihajigálása a városháza ablakán. A hosszú évekig változó sikerrel dúló huszita és a trónért folyó háborúk győztese végül a Habsburg-ház lett, 1526-ban I. Ferdninánd került a trónra. A Habsburgok ezután még vagy 400 évig maradtak a csehek nyakán.

Kezdetben a Habsburgok székhelyévé vált a város, amely révén visszanyerte a megkopott fényét. Újra virágzásnak indult a művészet és a tudomány (Kepler). II. Rudolf misztikumra való hajlama az alkimistáknak és városi mendemondák kialakulásának is kedvezett, a vallási élet töretlen hatalmáról pedig a jezsuiták gondoskodtak. Az általuk alapított Klementinum az ellenreformáció egyik szellemi központjává vált. 1618-ban ki is tört a felkelés, újból kidobálva a helytartókat és titkáraikat a városháza ablakából. Ezzel vette kezdetét a 30 éves háború, amelynek első vesztese lett Csehország a fehérvegyi csata után. A háború végére Csehország a birodalom provinciájává vált, a főváros Bécs lett, megindult az erőszakos németesítés és a cseh kultúra elfojtása. Prága lakossága ekkor 60 ezerről 20 ezerre csökkent. A Szent Miklós templom helyén a jezsuiták felépítették a barokk bazilikát. A Habsburgok maguk képére formálták a várost, amelyben segítette őket az 1689-ben dúló tűzvész is. A barokkosodás révén Prága újra fejlődésnek indult, többek között Haydn, Beethoven és Mozart is munkálkodott a városban.

Az ipari forradalom továbbá növelte Prága súlyát. Azonban a XIX. században mindössze minden harmadik prágai volt cseh. Az elnémetesítéssel való szembenállás 1848-ban forradalomba torkolott, amelyet bár az osztrákok hamar levertek, a mozgalmat elfojtani nem tudták. Az ébredő nemzeti tudat eredménye volt a Prágai Nemzeti Színház és a Nemzeti Múzeum alapítása.

Az I. Világháborúban hamar egyértelművé vált, hogy a csehek nem a Monarchia győzelmében érdekeltek, még cseh légiók is alakultak az ellenoldalon. A Monarchia széthullásával 1918. október 28-án megalakult a Csehszlovák Köztársaság, melynek fővárosa a 850 000 lakosú Prága lett.

A németek 1938-ban foglalták el Prágát, még az újabb világháború kitörése előtt. A jelentős zsidó lakosságot gyakorlatilag megsemmisítették. A cseh ellenállók még a Vörös Hadsereg bevonulása előtt felkeltek, talán ennek is köszönhető, hogy a város szinte sértetlenül vészelte át a háborút. A háború után a németek erőszakos kitelepítése követett, amellyel egynemzetiségűvé tették a várost. 1948. után vált kommunista diktatúrává az ország (az ez ellen tiltakozó Jan Masarykot a hagyományoknak megfelelően kilökték egy ablakon).
1968-ban a szlovák Alexander Dubček került hatalomba, aki a Prágai Tavaszként ismert korszakban a szocialista rendszer demokratizálását hirdette meg ("emberarcú szocializmus"). Törekvéseinek a Varsói Szerződés hadseregeinek bevonulása vetett véget. Jan Palach diák tiltakozásul felgyújtotta magát a Vencel téren, amely tettével a rendszer ellen való lázadás egy jelképévé vált.
A keleti blokk összeomlása Prágában is segítette a demokratikus változásokat. 1989-ben a "bársonyos forradalom" során egy diák vesztette életét a rendőrökkel való összetűzésben. A kommunista rendszer nem sokkal ezután megbukott.

A rendszerváltás után a város az intenzív rekonstrukciós programnak köszönhetően megújult, megszépült. Így ma már az Európa egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A lakosainak száma (2004): 1 170 ezer

Legfontosabb látnivalói:
- Óváros (Staré Město)
- Zsidóváros (Josefov)
- Újváros (Nové Město) - Vencel tér
- Hradzsin-negyed (Hradčany)
- Kisoldal (Malá Strana)


(Forrás: Wikipédia)

Kapcsolódó weboldal: http://www.prague.cz/

Kapcsolódó település, ország, tájegység: Csehország