etallian | 2010.02.06 12:11 | hasznosság: hasznos (87.5%)

Mélységesen egyet-érzek és értek, az előttem szólóval! Gyerekkorom óta imádom a Pálpusztait. Ez amit ma a BREVECO-tól vettem az Auchan áruházban, sok mindennek nevezhető, csak Pálpusztainak nem. Már egy pár hónappal ezelőtt is vettem, az sem volt az igazi, hiányzott a csodás mély-arany burkolata, a belső lágy krémszerű állag, és a "rettenetes" jellemző pálpusztai illat és íz.
Én ha a Pálpusztai név tulajdonosa lennék, azonnal beszüntettetném a névhasználatot és még büntetést is kirónék a gyárra.
Ez a mostani egy elnagyolt kecskesajtra emlékeztet, se ize, se "bűze"!
Nem tudom milyen recept alapján gyártják ezt a rémületet, de azonnal be kell tiltani!
Kiváló süteményreceptünk van, sós tallérok, benne Pálpusztaiból készített krémmel, mely a két tallér közé kerül, és a kicsorduló krémes oldalt meghengergetjük reszelt sajtban. Ettől az álpálpusztaitól, olyan lett, mintha semmi sem lett volna a két kis tallér között, nem is igen ízlett senkinek, pedig máskor még a tálat is úgy kell kimenekíteni a vendégek közül.
Ettől a gyártól az életben nem veszek többet semmit. Már a róluk közölt képek is meglehetősen elbizonytalanítják az embert!
etallian

etallian még nem pontozta a tételt.

Ördögfija Pisze Matyi | 2008.01.08 10:11 | hasznosság: hasznos (72.7%)

„A desszert sajt nélkül olyan, mint az a szépség, akinek hiányzik az egyik szeme.” – írta Brillat-Savarin, a neves francia ínyenc Az ízlés fiziológiája című munkájában. A veretes bölcsességbe bátorkodom beszúrni a „sajt” elé a „jó” szócskát. Hogy ez lemaradt, az nem az író hibája, hiszen számára magától értetődőnek tűnhetett, hogy a sajt mint olyan, az jó. Persze, mert ő a sajtzabálók Walhallájában lakott, nem pedig a gyorsérlelt, nyerskaucsuk állagú és zamatú trappisták földjén, mint én.

A nemrég kóstolt csermajori Pálpusztai űbersajtnak találtatott, amely csont nélkül befér azoknak a sajtoknak a körébe, amelyeknek mellőzése vaksi delnővel azonos státuszba taszítja a vacsora utáni ínyenckedést. Nyilvánvaló volt ezek után, hogy meg kell kóstolni a Brevico termékét is.

Az első meglepetés a kicsomagolásakor ért, mert csupán halovány illat emlékeztetett az orromba faltörő kosként behatoló csermajori szuperszagra. Felvágás után kiderült, hogy külleme sem olyan tetszetős: a közepe folyós, körülötte szilárdabb, a rúzsréteget nem is láttam: homogén fehér volt az egész. Aromája is csak valami lebutított változata a csermajorinak – kétségkívül hasonlít rá, de fényévekre van tőle. Ez komoly negatívum, mert a csermajori Pálpuszatinak csak a szaga büntet, az íze – bár nagyon karakteres – egyáltalán nem sokkoló. Ha tehát akartak volna készíteni egy kevésbé szigorú pálpusztait, akkor elég lett volna az illatvilágot megnyirbálni.

A Brevico terméke ettől függetlenül azonban még egészen kellemes kis sajt lehetne, és kitűnően kielégíthetné a kevésbé intenzív élményekre vadászó sajt-barátok igényeit. Viszont van egy komoly bökkenő: iszonyú sós, amitől hiába próbáltam eltekinteni, sehogy sem sikerült; szegény ízlelőbimbóimnak igencsak feladta a leckét, hogy ki tudják vadászni mögüle a gyengécske ízt.

A Brevico Pálpusztai a sok só nélül a pálpusztai extralight lenne, így viszont csak egy közepes, a pálpusztai névre alig érdemes sajt – nem fogom megsiratni, ha nem kerül többé az asztalomra.

Ördögfija Pisze Matyi 5 pontot adott a tételre.