kalkulus logo

e-mail cím:

jelszó:


regisztráció
Pontozza a tételt!

Eddig:

8.0 pont

Szerintem:
/
A tétel ajánlója:
Belizár
Publikálás: 2007.12.13 07:00
Statisztika:

Megtekintve: 1070 alkalommal
Értékelve: 5 alkalommal
Részletek:
1 x 10 pont
1 x 9 pont
1 x 8 pont
1 x 7 pont
1 x 6 pont

Főoldal - Kategória: > 07. Kultúra > Könyv, irodalom > Szerzők

A tétel neve: Ráth-Végh István

Ráth-Végh István (1909-ig Ráth István) 1870. november 23-án született, 1959. december 18-án hunyt el Budapesten.

A jogi karon doktorált, 1913-tól fiatalkorúak bírájaként, 1921-1934 között pedig ügyvédként dolgozott. A Jogtudományi Közlöny és az Uránia tudományos színház munkatársa volt. A Grecsák Károly szerkesztésében megjelent Codex Hungaricus és a döntvénytárak összeállításában is segédkezett.

Ismertségét azonban nem jogi pályafutásával, hanem olykor szatirikus hangvételű, nagyközönség számára is olvasmányos történelmi, művelődés- és jogtörténeti munkáival érte el.

Főbb művei:
* Az ércmadár (fantasztikus kalandregény, 1930-40 között)
* Magyar kuriózumok (Budapest, 1934)
* Az emberi butaság kultúrtörténete (Budapest, 1938)
* A házasság regényes életrajza (Budapest, év nélkül)
* Két évezred babonái (Budapest, 1955)
* Mendemondák és történelmi hazugságok (Budapest, 1957)
* Fejedelmi bálvány (Budapest, 1957)
* A pénz komédiája (Budapest, 1957)
* Fekete krónika (Budapest, 1958)
* A könyv komédiája (Budapest, 1959)
* Az emberi butaság (Budapest, 1961)
* Hatalom és pénz (Budapest, 1964)
* Tarka históriák (Budapest, 1964)

(Forrás: Wikipédia)

Kapcsolódó weboldal: http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1th-V%C3%A9gh_Istv%C3%A1n

A tételről írt vélemények:
Írja meg véleményét a fenti tételről! Egy felhasználó csak egy véleményt írhat, min. 600 karakter terjedelemben. Kérjük, más véleményére itt ne reflektáljon!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
Belizár | 2008.02.03 19:44 | hasznosság: hasznos (100%)

Számomra sokáig a misztikus ismeretlenségbe burkolózó fickó volt ez a Ráth-Végh. Volt, amikor fogadni mertem volna, hogy nem más, mint egy írói álnév, és egy titkos könyvtáros páholy áll mögötte. Szüleim könyvespolcán sorakozó műveit még zsenge gyermekkoromban fedeztem fel. Nagyon tetszettek, végtelen tudás, úriember modor és egyedi humor tette letehetetlenné, pontosabban újból és újból ma is elővett olvasmányokká a könyveit. A misztikumot kedélyes távolságtartással kezeli, és szinte magam előtt látom a félmosolyát a pikáns sorok felett. A butaságra olykor már naivitással vetekedő őszinteséggel csodálkozik rá, csak időnként buzog fel benne a felháborodás egy-egy tökéletes társadalmi igazságtalanságon. Tőle olvastam először a felvilágosodás korának legendáiról, Cagliostrotól Saint German grófig, hogy később, Umberto Eco regényében már rég ismert figurákként üdvözölhessem őket.
Csak mostanában tudtam meg, ki is volt ez a nagytudású figura, akiről oly keveset hallani. Bár túlságosan nem lepődtem meg, mert valaki ilyesmire fogadtam volna, némileg elgondolkodtam azon, vajon miért maradt ennyire anonymnak a magyar irodalomban? Se emlékestek, se megemlékezések, se semmi. Talán a műveiből is áradó szerénysége hagyta háttérben, amely – valljuk meg - nem erőssége a hazai tollforgatóknak? Nem tudhatni, csak azt, hogy művei továbbra is az antikváriumok állandó toplistásai. És jó szívvel ajánlom mindenkinek, akinek elege van a harsány mindenrejtélytmegoldó amatőr tudorokból.

Belizár 9 pontot adott a tételre.

Értékelje Belizár véleményét: hasznos vagy nem hasznos



Vélemény írásához be kell jelentkezni!
 Ütköző zóna
Itt írhat a tételről és a véleményekről is (max 300 karakterig). Regisztrálni nem kell, többször is hozzászólhat!
 
aaax
aaa