kalkulus logo

e-mail cím:

jelszó:


regisztráció
Pontozza a tételt!

Eddig:

5.9 pont

Szerintem:
/
A tétel ajánlója:
Angyalszem
Publikálás: 2007.12.11 16:25
Statisztika:

Megtekintve: 657 alkalommal
Értékelve: 10 alkalommal
Részletek:
2 x 10 pont
2 x 9 pont
1 x 8 pont
1 x 5 pont
2 x 3 pont
1 x 2 pont
1 x 0 pont

Főoldal - Kategória: > 06. Tudomány, technika > Újdonságok

A tétel neve: Rövidtávú memóriaverseny: a csimpánzok a nyerők!

A Kyoto-i Egyetemen a csimpánzok tanulási képességeinek vizsgálata során arra a meglepő eredményre jutottak a kutatók, hogy azok a memóriajátékokban még az egyetemistáknál is jobban teljesítettek. Sőt, a hallgatók még csak megszorítani sem tudták a három fiatal csimpánzt. Az ötéves Ayumu 76%-os pontossággal teljesített a játékban, míg a felnőtt emberek átlagos teljesítménye csak 36% körül mozgott.
A számítógépes játék egytől kilencig jelenített meg számokat egy érintőképernyőn, amelyek később üres négyzetekké alakultak. Ezeket kellett a kísérlet alanyainak a megfelelő sorrendben megérinteniük. Természetesen előbb a csimpáznokkal előbb megtanították a számokat, illetve a sorbarendezésüket. Az emberek teljesítménye a számok első megjelenésének időtartalmának csökkentésésével rohamosan rosszabbodott, szemben a csimpánzokéval.
A fiatal csimpánzok az idősebbeknél jobban szerepeltek. A kutatók az eidetikus látás nevű jelenségnek tulajdonítják ezt a jelenséget. Ez egy speciális memóriaképesség, amivel egy pontos, részletes képet tudunk visszaidézni szinte fényképszerűen egy összetett eseményről vagy sémáról. A legtöbb gyermek rendelkezik ezzel a képességgel, viszont ez az idő múlásával megkopik. A vizsgálatok következő állomása tehát az ember gyerekek memóriájának próbára tétele, és összehasonlítása a hasonló korú csimpánzokéval.
A tanulmány elsőként igazolta, hogy az eddig minden tekintetben felsőbbrendűnek gondolt emberi agy nem minden esetben teljesít jobban az állatokénál.

(Forrás:SG.hu)

Kapcsolódó weboldal: http://www.sg.hu/cikkek/56601/memoriajatekban_a_csimpanzok_a_jobbak

A tételről írt vélemények:
Írja meg véleményét a fenti tételről! Egy felhasználó csak egy véleményt írhat, min. 600 karakter terjedelemben. Kérjük, más véleményére itt ne reflektáljon!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
Belizár | 2008.01.19 20:10 | hasznosság: hasznos (100%)

Láthatóan sokakat megdöbbentett eme kutatás eredménye. Persze, hiszen a civilizációs emberi önkép egyik legfontosabb dogmája önnön valójának az állatok - és a természet fölé - való helyezése. Itt nemcsak a vallásra gondolok, hiszen még a tudományos, ismeretterjesztő művek, tankönyvek jelentős része is azt a téves hitet sugallja, hogy az ember amolyan csúcstermék, a legfejlettebb faj, egy céltudatos fejlődési sorozat végterméke.
De nem így van. Nem taglalom az ember anatómiai tökéletlenségét, elég csak satnya testünket összehasonlítani olyan sikeres túlélőgépekkel, mint mondjuk egy patkány vagy egy cápa. Az emlősök világának talán legpocsékabb fogaival rendelkezünk, futásunk csak vánszorgás még egy páviánéhoz képest is…

Viszont ott az értelem, amelyet fel lehet hozni a felsőbbrendűségünk bizonyságára. Vagyis nagybetűvel: Értelem. Valóban, ritka okos állatok vagyunk, kiemelkedő kognitív képességekkel, az egyik legfejlettebb kommunikációval. Mi az evolúciós fejlődésünk, adaptációnk során az agyunkba fektettünk, amely bár rendkívül költséges szerv, hatékonyságával ellensúlyozza más téren való tökéletlenségünket. De ne essünk abban a hibába, hogy azt higgyük, az értelmi képességünk mindenre kiterjedően toplistás!

Ha megkérdeznénk valakit, mondja meg, melyik az okosabb állat, a mókus vagy a kutya, biztos, hogy elsőre mindenki a csaholó barátunkat nevezné meg. Hajdan végeztek egy híressé vált kísérletet: egy kikötött mókusnak és egy kutyának kellett mindenféle akadályon keresztül elérni a célt, mondjuk csontot vagy mogyorót. Aki sétáltatott kutyát pórázon, már sejtheti a végeredményt, bizony az ebek nagyon felsültek, míg a mókusok mogyorónyi eszükkel egyből megtalálták a helyes utat anélkül, hogy felcsavarták volna magukat a fára. Ebben semmi csoda nincs, a mókusok a lombkoronában való éléshez adaptálódtak, ahol pillanatok törtrésze alatt kell megtalálni a leggyorsabb útvonalat, amely legritkább esetben az egyenes.

Vagyis az értelem éppúgy az evolúció terméke, mint a két lábon járás. Ebből kifolyóan az ember abban okos, amiben okosnak kell lennie (bár látszólag néhány vonásra, mint pl. művészetre nehéz adaptációs okot találni, valójában ennek is megvan a maga evolúciós gyökere). Egy társas csúcsragadozó, pl. a farkas vadászintelligenciája messze veri az emberét, de megdöbbennénk, ha tudnánk, hogy az oly lenézett kérődzők is milyen nagyszerű kognitív térképpel rendelkeznek, amely segíti őket, melyik zöldség merre található, sőt, abban is, mi mikor ehető.

A fentiek alapján már nincs semmi csodálnivaló abban, ha valamely állat, mint pl. a csimpánz jobb teljesítményt nyújt nálunk valamilyen agyi műveletben. Mondjuk a rövidtávú memóriában. Érdemes lenne tovább vizsgálni, miért fejlődtek jobbá nálunk, mi szükségük ilyen kitűnő emlékezésre? Talán a táplálék felkutatására és megjegyzésére? Ugyanis a trópusi növények messze nem olyan ideális táplálékok, mint amilyennek mi a paradicsomi képzeteink szerint gondoljuk. Tele vannak méreggel, az esőerdőben összevissza teremnek, így nehezen fellelhetők, egyes gyümölcsök, levelek csak bizonyos időszakokban ehetők. Felfedezték, hogy az emberszabásúak gyógynövényeket is fogyasztanak a mérgek közömbösítésére. Vajon ezért van szükség a kitűnő memóriára? Lehet, de elképzelhető sok más megoldás is, kíváncsian várom a további kutatásokat…

Belizár 9 pontot adott a tételre.

Értékelje Belizár véleményét: hasznos vagy nem hasznos


banyacska | 2007.12.13 07:19 | hasznosság: hasznos (75%)

Veszélyesnek tartom az ilyen kísérleteket. Egyrész, eleve nem szeretem, ha laboratóriumokban tartanak fogva olyan állatokat, amelyek nem odavalók. Különösen az ilyen aranyos majmokat. Nekik vadon a helyük! Másrészt már azt sem tartom helyesnek, ha azt akarják bebizonyítani, hogy nincs különbség ember és állat között. A japán kutatók a célon is túlőttek, hiszen ők azt állítják, hogy a csimpik eleve okosabbak nálunk. Szeretem és védem az állatokat, sokszor adakoztam a szegény állatvédőknek is, de azért mindennek megvan a maga helye, ahogy teremtettek minket. Mi jön még ezután? Létrehoznak egy ember-csimpánz genetikai mutánst?

banyacska 2 pontot adott a tételre.

Értékelje banyacska véleményét: hasznos vagy nem hasznos



Vélemény írásához be kell jelentkezni!
 Ütköző zóna
Itt írhat a tételről és a véleményekről is (max 300 karakterig). Regisztrálni nem kell, többször is hozzászólhat!
 
aaax
aaa