Belizár | 2007.12.27 19:19 | hasznosság: hasznos (66.7%)

A modern ember értelmi képességeit illetően az egyik legáltalánosabb tévhit az, hogy a tényleg hatalmas mérvű technikai tudományos fejlődés révén egyénileg is intelligensebbekké váltunk, mint pár ezer évvel ezelőtt élt szakócahajigáló elődeink. Nos, ez egyáltalán nem igaz. Az átlagember ugyanúgy nem érti a technikai és a tudomány vívmányainak hátterét, mondjuk egy elektromos mikrohullámú sütő pontos működési elvét, mint ahogy az idők homályából ideteleportált ükükapánk is ostobán nézne ránk, ha ezzel zaklatnánk. Az, hogy mégiscsak tudjuk ezeket a technikai csodákat alkalmazni, ne töltsön el minket túlzott önbizalommal, erre egy csimpánz is megtanítható. Azon pápua bennszülöttek között, akik 20-30 éve a kőeszközökön és egymáson kívül mást nem ismertek, ma már többen pilótaként repkednek eldugott völgyeik és a partvidék között.
Vagy vegyük a gyógyszerek példáját. Hányan tudjuk, hogy pontosan mi játszódik le a szervezetünkben, mikor bevesszük őket? Ugyanúgy megbízunk bennük, mint ahogy őseink megbíztak a kutyulékaikban, vagy ahogy mai kínaiak megbíznak a sárkányfogőrleményükben. Semmivel sem vagyunk okosabbak náluk. Csak tájékozottabbak lehetnénk, mert elvileg a tudás elérhetőbb, mint őseinknél, csak meg kell tanulnunk, el kell olvasnunk. De nem tesszük…

Mindezt csak azért tartom fontosnak megjegyezni, nehogy azt higgyük, a jelen fejlődése bármi evolúciós változást eredményezett volna az intelligenciákban azon - a törzsfejlődést tekintve légyköpésnyi - időtartamban, ami alatt elözönlöttük a világot. Mert ugyanolyan ostobák és babonásak vagyunk, mint régen. Ugyanúgy nem tudunk mit kezdeni a tudomány eredményeivel, a relativitáselmélettől, a kvantumfizikáig, igaz, az utóbbit még a fizikusok és matematikusok többsége sem érti, így az egyszeri közember sem foglalkozik túlságosan velük. Viszont mindenre ok-okozati magyarázatot próbálunk keresni, örök emberi vágy, és természetesen mindenki hozott alapanyagból dolgozik. Ami a műveltségünk híján többnyire igen silány szellemi matéria, így a termék sem jobb. De mi sem egyszerűbb elfogadni másoktól valami olyan egyszerű megoldást, amely minden függő kérdést egy csapásra megold. Mondjuk, legyen egy Teremtő, amely mindenért felelős. Olyan bonyolult dolog, mint az élet amúgy sem jöhet létre csak úgy magától. A gondolat persze itt megakad, és senki sem kérdezi tovább, ha valaki/valami képes ilyen bonyolult dolgot alkotni, az feltehetően még bonyolultabb, amely szintén nem jöhetett létre csak úgy a semmiből. De általában nagyon kevesen kérdeznek tovább. Van a hit, amelynek a lényege, hogy az ember hülyeségeket is elhisz, mert attól lesz erkölcsileg magasabb rendű, aki meg másként gondolkodik, az már eleve gyanús, hiszen akkor másban is eltér tőlünk, biztos lelketlen (mert mi más lenne az, aki nem hisz a lélekben), sőt, lehet az éjszaka sötétjében gyermekeket áldoz fel az ateizmus oltárán. Szerencsére, a középkoron már túljutottunk, és nem máglyára kerülnek ezek az elferdültek. Csak ellehetetlenülnek. Döbbenetesek azok hírek, amelyek Amerikából jutnak el hozzánk. Amikor azért nem lehet valaki az űrhajós csapat tagja, mert nem vallásos.
Múltkoriban láttam egy gagyi reality csatornán, hogy rajtakaptak videóval egy amcsi rendőrt, aki agyba-főbe vert egy magát jó előre megadó sofőrt, majd azért vonták felelősségre, mert cselekedete közben istent káromolta. Képzeljük el, mennyi esélye lenne annak az amerikai elnökjelöltnek, aki kijelentené, hogy nem vallásos? Annak, aki egy hazugságkampányra építve támad meg egy másik országot, és dönti pancserségében teljes káoszba, nagyobb hitele lenne…

Miért pont az evolúció elméletét kárhoztatják a leginkább? Talán, mert a naprendszerünk mozgásainak kétségbe vonása már pár száz éve több mint kínos, az immunológiához meg nem ért a fehér köpenyes patkánygyilkosokon kívül senki. A biológia az a tudomány, amely képes volt először megalkotnia az egységes elméletét, amelynek nagyszerűsége éppen a logikus egyszerűségében áll. Olyannyira egyszerűnek tűnik, hogy mindenki azt hiszi, ért hozzá, és meg is tudja cáfolni. Nagy a késztetés rá, hiszen szöges ellentétben áll a teremtéshittel. Dőrén azt sugallja, hogy mi emberek csak az állatvilág részei vagyunk, egy szempillantásnyi momentum a Világmindenség egészében, valamint a Föld élővilága és természeti kincsei nem a szolgálatunkra léteznek. Na, ennél dühítőbb dolgot egy amcsinak, bolygónk legnagyobb fogyasztójának nem lehet tálalni.

Az persze már nem érdekli őket, hogy az elmúlt 150 évben többszörösen – tudományosan - alátámasztott evolúció elmélete nélkül nemcsak a természettudományok, hanem a társadalomtudományok is alapjukat vesztenék. Többek között feladhatnák a kórokozók elleni állandó küzdelmüket az orvosok, a nyelvészek sem készíthetnék a látványos kladogramjaikat. Miért érdekelné őket, nem ismerik, föl sem fogják a tudományt. Ehelyett hisznek Istenben, Pokolban, Sátánban és az ufókban, mert azok érthetőbbek, drámaiabbak, és sokkal inkább jelen vannak a tömegkultúrában. Hisznek a csodákban, mert azokban olyan jó hinni, és még jobb bízni bennük. Döbbenetes, hogy hányan hisznek rontó szellemekben és boszorkányokban. Kíváncsi vagyok, a XVII. században mennyi volt az arányuk? Lehet, nem sokkal több…

Elkeserítő ez a statisztika. Elkeserítő, hogy Magyarországon sem jobb a helyzet. Az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb vesztesei a természettudományok, amelyekben pedig hajdan nagyon erősek voltunk. Meg kell nézni, milyen könyvek sorakoznak a könyváruházak természettudományoknak szentelt polcain. Meg kell nézni milyen szemeteket kapunk a tömegmédián keresztül tudományos címke alatt.

Belizár 2 pontot adott a tételre.